Page 25 - No31

KROMOSZÓMA ELMÉLET

Thomas Hunt Morgan (1866–1945)

anekdota szerint, amikor meglátogatta a
feleségét, aki kislányuknak adott életet,
Morgan ellelkendezte, mi újság a fehér
szemű gyümölcsléggyel, csak utána
kérdezte meg: „És hogy van a kicsi?”
A mutáns keresztezésével nyert első
nemzedék normális volt, azaz vörös
szemű. De a következő nemzedékben
megjelentek a fehér szemű egyedek,
méghozzá olyan arányban, ami – Morgan
várakozása ellenére – megerősítette
Mendel harmadik öröklődési törvényét,
mivel a domináns és a recesszív vonások
aránya 3:1 volt. Ezenfelül, ami legalább
ilyen fontos, valamennyi fehér szemű légy
hím volt. Morgan helyesen feltételezte,
hogy a fehér szem nemhez kötődő vonás,
felfedezte azt, amit génkötődésnek módon a fajok széles körű egyéni mint fizikai entitások iránt, és nem látta
neveznek. Most, hogy nem voltak többé változatossággal bírnak, miközben előre a DNS jelentőségét. Ráadásul nem
kételyei az öröklődéssel kapcsolatban, egységesek maradnak. 1933-ban a volt otthon a matematikában, noha
1915-ben közzétette A mendeli öröklődés genetikában végzett munkásságáért méltányolta a kvantitatív munkát, és nagy
mechanizmusa című könyvet. Kimutatta Morgan megkapta az orvostudományi vonalakban követni is tudta.
azt, amit napjainkban „a század egyik Nobel-díjat. a kromoszóma öröklődésben Mindazonáltal „erőteljes elkötelezettsége
legszebb kísérleti eredményének” betöltött szerepével kapcsolatos a materializmus és a kísérletezés mellett –
neveznek, hogy a gének léteznek, és a felfedezéseiért. írja Garland E. Allen – elősegítette, hogy a
kromoszómák mentén találhatók. 1928-ban, noha már csak néhány éve volt jövő olyan hullámát indítsa el, amely
Az első világháború után megjelentetett hátra a nyugdíjig a Columbián, Morgan manapság a biológia minden területén
munkájában Morgan kifejlesztette az átment a California Institute of érezhető”. Ménes András
öröklődés kromoszómás elméletét, és Technology-ra, ahol felkérték, hogy
megteremtette a genetika nyelvezetét. szervezze át a biológiai tanszéket. Noha IRODALOM
Számos genetikai könyvet tett közzé, ekkora túl volt aktív kutatásainak korán,
1919-ben Az öröklődés fizikai alapja, még mindig nagy hatással volt a Garland E. Allen (1978):
1925-ben Az evolúció és genetika címűt. tanszékre. Előmozdította az Thomas Hunt Morgan: The Man and His
Science. Princeton University Press
1926-ban jelent meg A gén elmélete, együttműködést a biológusok, fizikusok, Ian B. Shine-Sylvia Wrobel (1976):
1933-ban az Embriológia és genetika. vegyészek között, rávette Max Delbrück-öt Thomas Hunt Morgan: Pioneer of Genetics.
Morgan kísérletei során feltérképezte a és más tudósokat, hogy jöjjenek a University Press of Kentucky
gyümölcslégy genetikai szerkezetét, Caltechre. 1945. december 4-én halt meg. Sylvia Mader (2007):
tisztázva a különböző mechanizmusokat, Bonyolult jellem volt, úgy emlékeznek rá, Biology Ninth Edition. New York, McGraw-Hill
köztük a rekombinációt, kiválasztódást és mint aki a nyílt vitákkal rendkívül Curt Stern (1970):
elkülönülést. Átértelmezte a mutáció termékeny légkört teremtett a The Continuity of Genetics. Daedalus, 1970/4,
fogalmát is, a különleges vonásokra laboratóriumában. Egyik ragaszkodó 899 p.
alkalmazta, nem pedig új állatok tanítványa úgy írja le Morgant, hogy John Simmons (1996):
megjelenésére. Az ő álláspontja szerint „lelkesedés keveredett benne az erőteljes The Scientific 100. Carol Publishing Group
(amely később uralkodóvá vált) amikor a kritikai érzékkel, nagylelkűséggel, Új Magyar Lexikon. 1962, Akadémiai Kiadó,
környezet alkalmazkodásra kényszerít, nyitottsággal és figyelemre méltó Budapest
allélnek nevezett apró variációk kerülnek humorérzékkel”. Hozzá kell tenni, hogy Vészits Ferencné (szerk.) (1974):
változó jelleggel a populációba. Ilyen Morgan nem nagyon érdeklődött a gének A Nobel-díjasok kislexikona. Gondolat Kiadó

KÉMIAI PANORÁMA 31. SZÁM, 2026. ÉVFOLYAM 25