Page 22 - No31
P. 22

EGYKRISTÁLY RÖNTGENDIFFRAKCIÓ
          Műszeres kémiai vizsgálatok




























                             6. ábra. Molekula diagram az elmozdulás elipszoidokkal (50%-os valószínűségi szint)

                                            (elmozdult) pozícióban vannak, ezért az   A mért (F ) és számított (F ) szerkezeti
                                                                                       o
                                                                                                    c
                                            atomi mozgás része a felvételnek.   amplitúdók a mértékei annak, hogy a
                                            A mért intenzitás relatív érték, amely függ   modell kielégítően adja-e vissza a
                                            a kristály nagyságától, a röntgensugár   diffrakciós képet (5-ös egyenlet). Ha
                                            intenzitásától, az atomok rezgésétől. A   R<0,2 akkor a szerkezet valószínűleg
                                            szerkezetmeghatározás első lépése az,   sikeresen finomítható. 0,2<R<0,3
                                            hogy az |F | értékeket abszolút skálára   értéknél, a modellnek komoly
                                                    H
                                            hozzuk, amely a fenti, várható intenzitás   hiányosságai vannak.
                                            értékek kiszámításán alapul, de az átlagos
                                            termikus mozgást is figyelembe veszi. A   ∑  F o  − F c
                                            különböző θ szögeknél mért reflexiók   R  =   F
                                            intenzitásai közvetlenül nem vethetők      ∑   o
                                            össze. Képezzük ezért a normalizált
                                            szerkezeti amplitúdókat:           A hidrogénatomok szórása gyenge (4.
                                                                               ábra), ezért a szokványos Fourier-
          5. ábra.                           E   2   F H  2                    szintézissel nem lokalizálhatók, mert a
          Néhány atomfajta atomi  szórása      H  =  N                         hidrogén elektronsűrűségi csúcsok a zaj
          röntgen-felvétel közepén nagy sötét folt  ∑   f  j 2                 tartományába esnek. A hidrogénatomok
                                                                               koordinátáit különbségi Fourier-
          keletkezik (hipotetikus F  amplitúdó       = j 1
                             000                                               szintézissel lehet meghatározni, amelyben
          amely az össz-elektron számmal egyenlő).  (ahol F abszolút skálán van, f a termikus   a koefficiensek |F H,o | helyett ∆F
          A szórás θ növekedésével rohamosan  rezgésre korrigált érték         =|F H,o |-|F H,c| , vagyis az elektronsűrűségből
          csökken. Az atomok a kristályokban                                   kivonjuk az ismert atomok hozzájárulását.
          sincsenek nyugalmi állapotban és a  f =  f  e − B (sin θ  / λ 2 )  f =  f  e − B (sin θ  / λ 2  )  Ami megmarad az a hidrogének
                                                        2
                                                                        2
          termikus mozgás következtében a szórás  0               0            elektronsűrűsége (és a zaj). Szerves
                                                        2
          még nagyobb mértékben esik. A      f =  f 0 e − B (sin θ / λ 2 )     molekulákban lévő hidrogénatomok
          röntgensugár frekvenciája (~10  Hz)                                  koordinátáinak nagy része geometriai
                                  18
          nagyságrendekkel nagyobb a molekuláris  , ahol B a közepes négyzetes rezgési   úton is generálható, de -NH, -OH, stb.
                                                                               csoportok hidrogénjeit kötelező
          vibrációs mozgásnál (~10 -10  Hz) ezért  amplitúdót tartalmazza). E  pontszerű,   különbségi elektronsűrűségi térképekből
                              11
                                 13
                                                                 H
          a röntgenfelvétel a kristályszerkezet  nyugalmi állapotú atomokból felépülő   meghatározni. A röntgendiffrakcióval
          pillanatképe. A pillanatképben a minta  szerkezet szerkezeti amplitúdója. A direkt   komplementer módszer a
          ~10  számú elemi cellájában az atomok  módszerek alkalmazásakor a legnagyobb   neutrondiffrakció, amelyben a neutron
             18
          egyensúlyi helyzetük körül más-más  E-értékű reflexiókat használjuk.  sugárzás az atommagon szóródik.
          22   KÉMIAI PANORÁMA  31. SZÁM, 2026. ÉVFOLYAM
   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27