Page 50 - No5

MEDÚZÁK VILÁGÍTÓ FEHÉRJÉJE

Molekuláris

fáklyák

A legtöbb információt
környezetünkről a látásunk
révén szerezzük. Ahogy igaz
ez a mindennapi életben,
ugyanúgy a tudományban
is. Az élővilág megismerését WWW.FLICKR.COM
hosszú időn át a fizika segítette
leginkább a mikroszkóp Az Aequorea victoria medúza
megalkotásával és ennek
köszönhetően a mikrovilág Aequorea victoria nevű medúzából. Ez a első publikációjukban megemlítik, hogy
láthatóvá tételével. A medúza azért volt számára érdekes, mert egy másik, zölden fluoreszkáló fehérjét is
tudta róla, hogy zölden világít, és
azonosítottak az extraktumokból, mégis
tárgylemezre helyezett Shimomura, aki a biolumineszcens fehér- éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy
mintának azonban nemcsak a jék iránt érdeklődött, meg akarta tudni, Shimomura figyelme erre a fehérjére irá-
külsejét, hanem a szerkezetét milyen fehérje áll ennek hátterében. A nyuljon. Ezt a zölden fluoreszkáló későbbi
és működését is meg akarjuk sikeres mintagyűjtést és néhány további sztárfehérjét, az angol neve (green
érteni. Ebben pedig már a hónapnyi munkát követően sikeresen azo- fluorescent protein) alapján GFP-nek
kémia lett a biológia legfőbb nosította is a medúza fő fényforrását jelen- nevezett molekulát csak az 1970-es évek-
tő fehérjét, az aequorint. Ez a fehérje
ben vette górcső alá, amikor is azonosítot-
szövetségese. Az ezen azonban meglepetésre nem zöld, hanem ta benne a fluoreszcenciáért felelős cso-
területen elért eredményeiért kék fénnyel világított, dacára annak, hogy portot, az úgynevezett kromofórt.
(Osamu Shimomurával és a medúza vizsgált része egyértelműen zöld Természetesen nem véletlen, hogy
Martin Chalfievel megosztva) volt. Viszont megvolt az a tulajdonsága, Shimomura kevesebb figyelmet szentelt a
2+
kémiai Nobel-díjjal jutalmazott hogy ezt a Ca ion koncentráció függvé- GFP-nek. Azok a tulajdonságok ugyanis,
vegyész, Roger Y. Tsien nyében tette, ezért a következő években amik ma olyan népszerűvé teszik, abban az
időben még vagy hátrányosnak tűntek,
Shimomura egy erre a fehérjére alapuló
nemrégiben hazánkban járt. Ca szenzort igyekezett fejleszteni. Már az vagy egyenesen ismeretlenek voltak. Az
2+
Ennek apropóján mutatjuk be,
hogyan vált a Csendes-óceáni
medúzák világító fehérjéje A Caenorhabditis
napjaink biológiai kutatásainak elegans féregbe beül-
elengedhetetlen kellékévé. tetett GFP fehérjék
megvilágítják a
b-tubulin fehérjéket,
A elsősorban pedig az
történet a Csendes-óceán, ponto-
sabban a Friday Harbor nevű kis-
ALMR és PLMR, tapin-
város partján kezdődött 1961-
ben, ahova a Princeton Egyetem fiatal tást érzékelő sejteket
(a másik 4 ilyen sejt
japán kutatója, Osamu Shimomura azért nem látszik a képen)
érkezett, hogy mintát gyűjthessen az

50 5. SZÁM, 2011. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA