Page 38 - No8

MODELL-MEMBRÁNOK

10. ábra A Tris és a kísérő ionok által a rétegszerkezetben okozott szétcsatolódás
és só-hatás szemléltetése

8. ábra. Kisszögű röntgendiffrakciós és alakú vezikulák helyett deformált alakzatok általunk alkalmazott csillapított teljes refle-
röntgenszórási görbék (38°C) jelennek meg a TEM felvételeken. A 11. xiós infravörös spektroszkópiai módszer
ábrán az 50 mM-os Tris-puffert tartalmazó (Attenuated Total Reflection – ATR)
minta felületi morfológiája látható. Hosszú, előnye, hogy vizes szuszpenziók is
elnyúlt, de minden esetben réteges szerke- egyszerűen mérhetők.
zetek (kettősrétegű lipidek) láthatók, ame- A 12. ábra az egyes jellemző rezgési
lyek pakolódása nem szabályos, nagyszám- sávokat szemlélteti a DPPC/víz alap-
ban láthatók elvált (szétcsatolt) rétegek. -rendszer spektrumán a víz intenzív sávjai-
Utóbbi jellegzetesség közvetlen magyarázat- nak levonása után. A DPPC különböző
tal szolgál a kisszögű görbék kiszélesedett funkciós csoportjaihoz tartozó rezgési
diffrakciós csúcsaira. sávok egymástól jól elkülönülten jelent-
Eddig a molekulák együttesét vizsgáltuk. keznek, megkönnyítve az értékelést. Ezek
A lipid kettősrétegekben az inter- és intra- közül figyelemre méltó a 2850 cm -nél
-1
molekuláris kölcsönhatások megismerésére jelentkező szimmetrikus CH2 vegyértékrez-
jól alkalmazható módszer a Fourier gés. A hőmérséklet változtatása mellett ez a
sáv a vezikula fázisátala-
9. ábra. Kisszögű röntgendiffrakciós és kulásáról ad információt.
röntgenszórási görbék (46°C) Gél fázisban a szénláncok
nagy többsége transz
tolt” állapotot bizonyítja. NaCl hozzáadása konformációs állapot-ban
után az alap-rendszer állapota ismét helyre- van, azaz egymással pár-
áll. Hasonló eseteket figyelhetünk meg huzamos. Amikor a lipid
46°C-on a folyadékkristályos állapotban: a kettősréteg folyadékkris-
puffer jelenléte megszünteti a szabályos 11. ábra. FF-TEM felvétel DPPC/50 mM tályos állapotba megy át, a gauche-konfor-
rétegszerkezetet, a rendszer egyedi Tris rendszerről, szobahőmérsékleten merek száma ugrásszerűen megnő (törések
kettősrétegek rendezetlen halmazává válik lesznek a láncokban) és kevésbé merev
(9. ábra). NaCl bevitele leárnyékolja a Tris transzformációs infravörös spektroszkópia szerkezet alakul ki. Ezért a főátmenetet lán-
molekulák hatását, és az alap-rendszerhez (FTIR), amivel mind a vendégmolekulák colvadásnak is nevezik. (Ezt az átmenetet
hasonló, rendezett szerkezetre utaló görbék (jelen esetben a TRIS acetát sójának ionjai) detektálhatjuk 41°-nál a DSC módszerrel.)
mérhetők. A szétcsatolt rétegek újraren- által okozott molekularendezettség változá- A gauche-konformerek számának növeke-
deződnek, a megjelenő diffrakciós csúcsok sa, mind a lokalizált kölcsönhatások désével a CH vegyértékrezgések magasabb
2
ezt tanúsítják. (H-kötések, kialakuló új kötések) vizsgálha- hullámszámok felé tolódnak el (13. ábra), a
A Tris hatására bekövetkező szétcsatoló- tók. Az infravörös spektroszkópia azt a hőmérséklet függvényében ábrázolt hul-
dást, valamint a NaCl jelenlétében megfi- jelenséget használja ki, hogy elektromágne- lámszámokból a fázisátalakulás hőmérsék-
gyelhető újrarendeződést szemlélteti a 10. ses gerjesztés hatására a molekulákban az lete is meghatározható. Az aszimmetrikus
ábra. A röntgenszórás szempontjából a atomok egymáshoz képest elmozdulnak, rezgés intenzívebb a szimmetrikusnál, vis-
gömbhéjak síkokkal közelíthetők a veziku- miközben megváltozik a dipólusmomentu- zont átfedhet más sávokkal: a láncvégi,
lák nagy mérete miatt. muk. A detektált infravörös spektrumban a illetve a kolincsoport CH rezgéseivel, vala-
3
A DPPC/víz alap-rendszerről a 4. ábrán vizsgált anyagban lévő kémiai kötések, mint a CH -csoport ollózó rezgésének első
2
bemutatott, fagyasztva töréses eljárással atomcsoportok anyagi minőségétől felhangjával. Emiatt a szimmetrikus CH -
2
rögzített kép Tris puffer jelenlétében nagy függően, különböző hullámszámértékeknél rezgés alkalmasabb a konformáció-változá-
mértékben módosul. A szabályos gömb infravörös elnyelési sávok jelennek meg. Az sok leírására, mivel zavaró hatásoktól
38 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA