Page 37 - No8
P. 37

MODELL-MEMBRÁNOK






          tében a metszőkés a héjakkal párhuzamos és   vizes rendszer esetében (lásd
          a hibahelyek következtében arra merőleges   5a ábra). A főátmenet hőmér-
          töréseket okoz. Ennek következtében látha-  séklete nem változik, jelezve,
          tóvá válnak a réteges elhelyez-   hogy a poláris Tris-molekula
          kedés sajátosságai, a rétegek szabályos vagy   nem érinti a szénhidrogén lán-
          éppen szabálytalan pakolódása, a vezikulák   cokat, így az azok közötti
          egészének szabályos, a gömb alakot   kölcsönhatást sem (5. lenti
          megközelítő, vagy attól eltérő formái. A 4.   ábra). A Tris koncentrációját
          ábra alsó során a három fázisállapotnak   növelve 340 mM-ra (egy lipid-
          megfelelő vezikulák képe látható. Gél és hul-  re egy Tris molekula jut) az
          lámos gél állapotok kísérői a nagyméretű,   előátmenet hőmérséklete
          szabályos gömb alakú vezikulák. Utóbbi   emelkedik. 0,5 M koncentrá-
          esetben a héjak felületén kialakult hullámos   ciójú NaCl oldat esetében és
          redőket is megfigyelhetünk. A folyadékkris-  minden további Tris és NaCl
          tályos szerkezet hőmérséklet-tartományában   hozzáadása után a tendencia
          a vezikulák alakja erősen deformált és   folytatódik. A főátmenet eseté-
          méretük nagy mértékben különbözik. A 4.   ben is ez a változás a jellemző, a   6. ábra. A lipidek kettősrétegen belüli pakolódásá-
          ábra illusztrálja, hogy a fázisátmenetek   fázisátmenet hőmérséklete emelke- ra jellemző nagyszögű diffrakciós görbék részletei
          során a rétegek, a vezikulák egésze átren-  dik, azaz a gél és hullámos gél álla- (a felvétel 26°C hőmérsékleten készült)
          deződik; a rendszer dinamikus sajátságú.   potok stabilitása növekedik. Az
           Tris-pufferrendszer alkalmazása során a   előátmenettel járó hőváltozások (a DSC gör-  nek következménye (7. ábra). A rétegek egy
          kalorimetriás vizsgálatok (5. ábra) az   bék csúcsainak területe) csak a legnagyobb   része a DPPC/víz rendszer ismétlődési
          előátmenetre jellemző hőmérsékletnél   só koncentrációk (Tris és NaCl is) esetében   távolságánál nagyobb értékeket vesz fel,
          mutatnak jelentős változást. Hogy ezt a   csökkennek lényegesen (7-9%-ot meghaladó   ezáltal a rétegek szabályos, periodikus elren-
          jelenséget értelmezni tudjuk, figyelembe kell   mértékben)  a DPPC/víz alap-   deződését megszünteti. NaCl jelenlétében a
          vennünk, hogy az előátmenet során a lipid   rendszer jellemző értékével összehasonlítva.   puffer-tartalmú rendszer szerkezete ren-
          molekulák hossztengelyük mentén kimoz-  A főátmenetnél (5. lenti ábra görbéi) a relatív   deződik és az alap-rendszer csúcsalakját
          dulnak a kettősrétegekből. Ennek az az oka,   változások értéke 1-2%, azaz a Tris moleku-  szolgáltatja. Hullámos gél fázisban (ahol a
          hogy a fejcsoportok közötti taszító   láknak a láncrégióra kifejtett hatása csekély.  felületi gyűrődések miatt eleve kisebb mér-
          kölcsönhatás a lipid molekulákat nagyobb   A 6. ábra a gél állapot szénhidrogén lán-  tékű a rendezettség és ennek megfelelően
          távolságra kényszeríti, ugyanakkor a   cának nagyszögű röntgen diffrakciós görbéit   szélesebb a diffrakciós csúcs alakja) Tris
          szénláncok továbbra is párhuzamosak – a   mutatja be. Az alap-rendszer összetett   hatására teljesen megszűnik a rétegek közöt-
          nagyszögű csúcs tanúsága szerint. Ez a   csúcsalakjának legnagyobb mértékű változá-  ti korreláció (8. ábra). A kisszögű görbe –
          kimozdulás periodikus a héj mentén, és ez   sát ugyanaz az 50 mM-os Tris koncentráció   diffrakciós csúcs híján – a rétegek közötti
          okozza az előzőekben ismertetett felületi   jelzi, mint amelyik az előátmenet során is a   korreláció teljes elvesztését, az ún. „szétcsa-
          hullámot. Minden vendégmolekula, vagy   legszélsőségesebb esetet eredményezte.
          ion, ami a fejcsoport közelébe kerül, megvál-  A csúcs maximuma a kisebb szórási
          toz-tathatja a lipidek fejcsoportjainak   változó (azaz a kisebb szögek) irányába
          kölcsönhatását. Jelen esetben a változások   tolódott, azaz a lipidmolekulák rácsa
          azt jelzik, hogy a Tris-pufferrendszer ionjai a   „kitágult”. Érdekes a két módszer
          fejcsoport közelében helyezkednek el és   összevetése: a fejcsoport régiójához
          módosítják a lipidek közötti kölcsönhatást.   köthető (kalorimetriásan mérhető)
           A Tris-molekula 3. ábrán bemutatott szer-  effektus hatása a szénhidrogén lánc
          kezete indokolja, hogy a Tris-puffer a lipidek   régiójában tovább terjed és szerkezeti
          ionos jellegű kölcsönhatásait befolyásolja. A   változást okozva röntgendiffrakciós
          biokémiai rendszerek esetében alkalmazott   módszerrel nyomon követhető.
          pufferek szokásos koncentrációja 50 mM. Ez   A kisszögű röntgendiffrakciós görbék
          a koncentráció a vizsgált 20 tömeg%-os   (7, 8, 9. ábrák) markáns változásokat
          lipid/víz rendszer esetében azt jelenti, hogy 1   mutatnak Tris-puffer hatására mind a
          lipid molekulára átlagosan 0,147 Tris mole-  három fázisállapotban. Gél állapotban a diff-   7. ábra. Kisszögű röntgendiffrakciós
          kula esik. Ennél az aránynál a fázis-átmeneti   rakciós csúcsok kiszélesednek, ami a veziku-  görbék (26°C)
          hőmérséklet kb. 1°C-szal alacsonyabb, mint   la rétegek nem periodikus elhelyezkedésé-
                                                                KÉMIAI PANORÁMA    8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM  37
   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42