Page 33 - No8

A FULLERÉNEK CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉSE

Az itt bemutatott spektrum-
ban a piros nyilak mutatnak
a C infravörös emissziós
60
sávjaira, a 6 és 9 mikromé-
ter közötti két sáv felismer-
hető az előző ábrán bemuta-
spektrum
tott laboratóriumi spektrum- -
ban (a 7.1 és 8.5 mikronos
sávok hullámszáma a labora-
felfe
A
tóriumi spektrumban 1410 és 1180 cm –nél.). A felfe- -
-1
dező Jan Cami fotóját mutatja be a fenti kép.
(forrás: Science , vol.329, pp.1180-82 (2010)
(forrás: http://www.astro.uwo.ca/news/news-archive-2007.html)

ták. Mivel a csillagászok nem ismerték a C Egyetemen (USA) azonban felismerte, hogy spektrumokat és rádöbbent arra, hogy nem
60
,

t
,
gondol-
gondol
arra

arra
és C infravörös spektrumát, arra gondol-- egyes Spitzer spektrumokban szokatlan inf- PAH spektrumokról van szó. A sávok azo-
70
tak, hogy a spektrumok hidrogénezett PAH ravörös sávok vannak. Kollegája Jan Cami nosítására laboratóriumi infravörös emisz-
molekulákra utalnak. Jeronimo Bernard- belga csillagász Kanadában tovább tanul- sziós spektrumokat használt, amelyeket
Salas spanyol csillagász a Cornell mányozta a kérdéses infravörös emissziós 1993-ban az arizóniai Kitt Peak obszervató-
rium napfizikai infravörös spektrométeré-
MINILEXIKON vel vettek fel széles hőmérséklettartomány-
ban a C és C fullerének magas hőmér-
60
70
Szénplazma. A plazma a negyedik halmazállapot (ionizált atomi és molekuláris gázállapot), alko- sékletű gőzeiről.
tóelemei atomi és molekuláris ionok, elektronok, semleges atomok és molekulák. Erős elektromág-
neses sugárzás forrása. A szénből keltett plazmák is ilyenek. Ezeknek a spektrumoknak az
analizisében a jelen szerző is résztvett, és a
Infravörös spektrum. Általában a középső infravörös tartományra vonatkozik, ami durván a 2.5 cikket 1994-ben közölték. (Nemes L, Ram
mikrométer és 50 mikrométer hullámhosszak közé eső tartomány. A közeli infravörös spektrum R.S, Bernath P.F, Tinker F.A, Zumwalt
csatlakozik a látható tartományú fény vörös határához (750 nm) és 2.5 mikrométer hullámhosszig
terjed. A távoli infravörös spektrum kb. 50 mikrométer és 300 mikrométer hullámhossz közé esik. M.C., Lamb L.D. Huffman D.R., Chem.
Phys. Letters, 1994, 218, 295-303)
Mikrohullámú spektroszkópia. A mikrohullámú sugárzás az infravörös és rádió hullámhosszú tar- A Spitzer spektrumok egyértelműen
tomány közötti elektromágneses spektrumtartományban, durván 0.3 mm és 30 cm hullámhosszak bizonyitották, hogy Jan Cami felfedezése a
között található. Ebben a tartományban jelennek meg az elektromos dipólusmomentummal rendel-
kező molekulák forgási energia átmeneteit. A rádiócsillagászat ezt a tartományt hasznosítja moleku- C és C fullerének jelenlétéről egy déli
70
60
lák azonosítására a világűrben. A mikrohullámú tartomány legnagyobb frekvenciájú, legrövidebb égbolti planetáris nebulában (a Tc1
hullámhosszú része a mm és szub-mm tartomány, ami átfed a távoli infravörös spektroszkópiai tarto- nebulában) hitelt érdemlő, és így ez a
12
mánnyal és tipikus frekvenciája a terahertz (10 Hz) tartomány.
fullerének kozmikus jelenlétét bizonyitó
Abszorpciós sávok. Az elektromágneses spektrum azon részei, ahol az atomok és molekulák első csillagászati munka. Cami és munka-
elnyelik a sugárzást. társai cikke 2010 szeptemberében jelent
meg teljes terjedelmében a Science folyó-
Planetáris nebula. A planetáris nebula ill. köd gázból és plazmából álló világító burok, amely
bizonyos típusú csillagok körül az életük vége felé ledobott gázfelhőből képződik. Elnevezése onnan iratban. A cikkben közölt Spitzer spektrum
ered, hogy a kisebb távcsövekben a planetáris ködök az óriásbolygókhoz hasonlítanak, de persze fent látható.
semmi közük azokhoz. Jan Cami felfedezését követően már több
csoport találta meg a C fullerént csillagá-
Fluoreszcencia. Az elektromágneses sugárzást (pl. ultraibolya sugárzást) elnyelő molekulák nagy- 60
obb hullámhosszakon (pl. infravörös hullámhosszakon) visszasugárzott energiája. A PAH molekulákat szati objektumokban. Így tehát a fullerének
a planetáris nebulák központjában lévő csillagok ultraibolya sugárzása készteti infravörös hul- felfedezésének 25. évfordulóján ezek a
lámhosszú fluoreszcenciára. szénmolekulák bevonultak a csillagászat
történetébe és várható, hogy rövidesen szá-
FTIR spektrométer. A Fourier transzformáció elvén alapuló infravörös (infrared) spektrométer,
jellemzően igen nagy spektrális felbontású eszköz. mos új kozmikus forrásban is ki tudják
majd mutatni őket. Ez a szén asztrokémiai
Spektrális felbontás. A különböző frekvenciájú spektrumvonalak különálló észlelése. szerepét illetően igen nagy fontosságú lesz.
Nemes László
KÉMIAI PANORÁMA 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 33