Page 32 - No8

A FULLERÉNEK CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉSE

ciális elhelyezkedésű obszervatóriumok is
(pl. a Hawaii-i Mauna Kea kialudt vulkán
korlátozot
korlátozot-
spektrálisan
obszervatóriumai) spektrálisan korlátozot--
tak. Ezen kívűl a földi objektumoknak is
van hősugárzása, ami szintén korlátozza a
csillagászati megfigyeléseket. Ezért egyre
nagyobb a szerepe az űrben keringő infra-
vörös obszervatóriumoknak, ill. csillagászati
műholdaknak. 1995-ben lőtték fel az
Infravörös Űrobszervatóriumot (ISO),
amely 2.5 és 240 mikrométer hullámhossz
tartományban működött, majd 2003-ban a
(forrás: http:��www.weirdwarp.com�2010�11�identifying-exoplanets-by-their-dust-tails�) gyeléseket. A legújabb a 2009-ben pályára
Spitzer Űrteleszkópot, amely 3 és 180 mik-
rométer között tett (és tesz) lehetővé megfi-

helyzett Herschel Űrobszervatórium, amely
a távoli infravörös és a mm hullámhosszú
tartományban működik. A lassan kiöregedő
Hubble űrteleszkóp helyét 2014-ben elfog-
lalja a James Webb Űrteleszkóp, amely 0,6
és 28 mikrométer tartományban végez majd
méréseket. Ezeken kívűl pedig a SOFIA
sztratoszférikus infravörös teleszkópot 2007
óta működtetik egy Boing 747 repülőgépen
elhelyezve, amely 12 km magasságban
repülve a légköri nedvesség javarészén
infravörös
mivel
rez
infravörös
az
az
keletkezzenek, sokkal inkább ezek ionjai, pl. tomány vizsgálata, mivel az infravörös rez-rez- - felülemelkedik. A SOFIA teleszkóp 1 és 655

elsősorban az egyszeres töltésű gési spektrumok alapján a molekuláris azo- mikrométer között képes infravörös csilla-
fullerénkation: a C jelenléte várható. A nosítás könnyebb, mint a látható és ultra- gászati megfigyelésekre. A mellékelt képen
+
60
C első ionizációs potenciálja elég alacsony, ibolya tartományban. láthatjuk a Spitzer teleszkóp művészi ábrá-
60
7.5 eV, második ionizációs potenciálja 11.5 Az infravörös spektrumtartományban zolását.
eV. azonban nehéz földi körülmények között jó A Spitzer űrteleszkóp 2005-ben felvett

Sikerült olyan laboratóriumi mátrix izolá-- minőségű csillagászati észleléseket végezni. infravörös spektrumfelvételein számos pla--
spektrumfelvételein
pla
számos
mátrix
izolá
laboratóriumi

olyan

közeli

hőmérsékletű
alacsony
infrav
ö-
ciós alacsony hőmérsékletű közeli infravö-- Ennek fő oka a légkör nedvességtartalma, a netáris nebula infravörös emisszióját
közeli
infravö
rös spektrumot nyerni a C kationról, vízgőz infravörös elnyelése miatt még a spe- regisztrálták és a későbbi években analizál-
+
60
amely két jellegzetes abszorpciós sávot
mutat olyan hullámhosszakon, ahol diffúz
csillagközi sávokat észleltek (éspedig 9663
és 9724 angström hullámhosszon), továbbá
vannak már gázfázisú infravörös és távoli
infravörös laboratóriumi spektrumok is
bizonyos PAH molekulákról és intenzív csil-
lagászati megfigyelések folynak PAH mole-
kulákkal kapcsolatban. Mindezek dacára a
diffúz csillagközi sávok hozzárendelése
ismert szerkezetű PAH molekulákhoz még
mindig jórészt nyitott probléma. Így tehát
még mindig elképzelhető, hogy ezeknek a
sávoknak legalábbis egy részéért maguk a
semleges fullerénmolekulák a felelősek. A
csillagászati kutatásokban egyre fontosabb
szerepet tölt be az infravörös spektrumtar- Laboratóriumi C infravörös emissziós spektrumok egy tartománya 800 C körül.
o
60
32 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA