Page 35 - No18
P. 35
KÁLMÁN ALAJOS PROFESSZORRA EMLÉKEZÜNK
VilágA
Mint előző cikkünkben (A kőbe várni. Írásunk a kristályok térszerkezete és a
1. ábra katedrálisok felépítése közötti hasonlóságokat
zárt szépség, Kémiai Panoráma, felhasználva szeretné az előbbiek jobb megérté-
sét elősegíteni.
2009, 2. szám, 12-15.) bemutattuk, A XIX. század végére az elképzelt rácsok szer-
kezetének tanulmányozása, egyebek között a
az ásványok, különösképpen kris- forgástengelyek transzlációval való kombinálá-
sa, számos természetbúvár munkájának ered-
tályos formáikban az évezredek ményeképpen végül is elvezetett 230 tércsoport
megalkotásához (ES Fedorov, 1885; A
során az ember családi és közös- Schönflies, 1891; W Barlow, 1894). Ez a bámu-
latos emberi teljesítmény azonban fikció maradt
ségi környezetének nélkülözhe- volna a röntgensugárzás felfedezése (1895) nél-
kül. Még így is 17 évet kellett várni a
tetlen nyersanyagai, majd civilizá- röntgendiffrakció, azaz a kristályok interferen-
lódásának előrehaladtával gazda- cia kísérte sugárszórásának (Laue, 1912) észle-
léséig. A kezdeti sikerek (első kristályszerkeze-
godásának szimbólumai (ékszerek), tek, 1913) ellenére további hét év telt el P Niggli
azon felismeréséig (1919), hogy az általa homo-
kulturális igényeinek tárgyi bizo- gén diszkontinuumnak nevezett kristályok szer-
kezetének szabatos leírásához nélkülözhetetlen
nyítékai (serlegek, tálak, egyéb Fedorov, Schönflies és Barlow 230 tércsoportja.
Az azóta eltelt 90 év alatt számos Nobel-díjjal
dísztárgyak) lettek. kitüntetett felfedezés vezetett oda, hogy előbb az
Füst kvarc
ásványok, majd egyre több, elsősor-
gyakorlati felhasználással párhuza- ban a gyógyszertervezésben felhasz-
mosan a felvilágosodás idejére a kris- 2. ábra Kölni dóm nálható szerves kristály szerkezete
a tályok formáinak rendszerezésével vált ismertté a röntgen sugárforrások
(lapszögek állandóságának törvénye, 1669) a és a diffrakciós készülékek napjaink-
kristálytan egzakt tudománnyá fejlődik. ban már szinte exponenciális fejlődé-
Optikai vizsgálatokkal megállapítják, hogy a sének eredményeként. A hemoglobin,
kristályok hét tengelykeresztben értelmezhe- illetve a mioglobin szerkezetének
tők. Az úgynevezett racionalitási törvény [1,2] közlése óta (M Perutz és J Kendrew,
felismerésén túl RJ Haüy abbé megsejti 1952), mára már több tízezer fehérje
(1784) a síklapok által határolt kristályok (1. térszerkezete is ismeretes. Még a szá-
ábra) sok milliárdnyi (mintegy 10 -10 ) azo- mítástechnika szédületes fejlődése is
18
20
nos elemi cellából felépülő térszerkezetét. A a félvezetők diffrakciós
kristályok tehát a természet térszerkezettel szerkezetevizsgálatának alapján vált
bíró katedrálisai (2. ábra). lehetővé.
Ez az absztrakt gondolkodás megterméke- Ha monokromatikus röntgensuga-
nyíti a következő két évszázad búvárkodásait. rat ejtünk egy alig néhány tized
A forgástengelyek inverzióval kombinálva mm-es kristálykára, amelyhez és a
elvezettek hét kristályrendszer 32 szórt sugárzást detektáló eszközhöz
kristályosztályájának felállításához. Ezek a (korábban film, majd ionizációs
kristályok külső alakjából kellő gyakorlattal detektor, újabban sugárérzékeny tér-
még felismerhetők. A lapokon belüli rend fel- detektor) megfelelő, esetenként
tárására, azaz Haüy elemi celláinak igazolásá- bonyolult mozgást rendelünk, akkor
ra azonban még több, mint száz évet kellett a háromdimenziós kristályrácsról
Kémiai panoráma 18. szám, 2017. évfolyam 2. szám 35
