Page 40 - No18

ÁSVÁNYOK, KRISTÁLYOK, KATEDRÁLISOK II.

19. ábra
17. ábra

A firenzei dóm gótikus belsőtere

emelkedik. Erre azokból kettő, átlósan kapcsol-
va, az ütközést elkerülendő ¼ cellahosszal
tovább vándorolnak, míg a másik kettő ¼ cella-
hosszal ellentétes irányba mozdulnak el.
Elmozdulásuk hatására egy szuper tetraéder
képződik, melynek csúcsán ülő molekulák az új
dupla térfogatú (centrált) cella oldalfalain
helyezkednek el, míg az öt tetraéder egy tetrago-
nális piramist képezve adják az új cella sarkokat
(0,0,0) és az új elemi cella közepét (½,½,½)
képező molekulát. Kölni katedrális, a késő gótika csodája
Bár a nem krisztallográfiai mozgások virtuáli-
sak, azt világítják meg, hogy szubsztitúció hatá- találkozhatunk. Megeshet, hogy ugyanabból az kesegyház hajója (16. ábra) még árulkodik az
sára milyen új molekuláris rend alakul ki a oldatból több polimorf válik ki egyszerre. árkádok oszlopainak és gyámjainak megformá-
folyadékfázisból történő kristályépítkezések Szerencsés esetben a szerves molekulák tauto- lásában mutatkozó bizonytalanságról. Az olasz
során. Maga a kristály már csak a végállapotot mériáját is vizsgálhatjuk szilárd fázisban gótika (17. ábra) egy-két kísérlettől eltekintve,
mutatja. (dezmotrópia), vagy éppen racém molekulák meg sem próbálta az Ile de France területén fel-
Kristályosodás közben a fizikai és kémiai kör- spontán rezolválódnak. A középkori katedrális talált és tökéletesített (7. ábra) és távoli vidékek-
nyezettől függően különböző minőségű kristá- építkezésekben is fellelhetők anomáliák és az re exportált tám és gyámrendszer alkalmazását.
lyokat nyerhetünk. Kisebb-nagyobb rendezet- azokat hárító kisérletezések, sőt alapvetően De mire eljutott Brabantba, az már egy tovább-
lenségektől a polimorfiáig számos jelenséggel különböző építési koncepciók. A lausanne-i szé- fejlesztett, letisztult formában köszön ránk a
héthajós antwerpeni (18. ábra) székesegyház-
18. ábra ban. Köln (2. és 19. ábra) pedig azt bizonyítja,
hogy évszázadok múltával is lehetett szinte töké-
leteset alkotni, és meghaladni azt, ami korábban
nem sikerült.
A kristályokkal is így vagyunk, újabb és újabb
technikákkal olyan rácsokat, szupramolekuláris
rendszereket formálhatunk, ami a kristályépítés
(crystal engineering) hatékonyságát bizonyítja.
Az írás megjelent a magazin Kálmán Alajos
3. számában 2010-ben. 1935-2017

További olvasnivalók a
kristályszerkezetekről:
Fejezetek a Farkas Béla és Révész Piroska
szerkesztette: Kristályosítástól a tablettázásig című
munkában, Universitas Szeged Kiadó 2007:
[1] Kálmán Alajos: Kristálytani alapfogalmak (16-
42. oldal).
[2] Bombicz Petra: Egykristályok előállítása és rönt-
gendiffrakciós vizsgálata (44-60. oldal).
A héthajós antwerpen-i katedrális főhajója
40 18. SzÁm, 2017. éVfOLYAm 2. SzÁm KémIAI pANORÁmA