Page 31 - No8

A FULLERÉNEK CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉSE

pontjából fontos hosszú szénláncú moleku- A PAH molekulák asztrofizikai kutatása
lák iránt (ilyen pl. a HC N molekula). Ettől (Forrás: http:��www.astro.uwo.ca�~epeeters� már komoly multra tekinthet vissza. Igy pl.
7
függetlenül 1919 óta foglalkoztatta már az tudjuk, hogy saját galaxisunk infravörös
asztrofizikusokat, és csillagászokat az un. research_new.shtml) emissziójának döntő része PAH molekulák-
diffúz csillagközi sávok (diffuse interstellar tól származik, és fontos forrásai lehetnek a
bands – DIBs) molekuláris azonosítási diffúz csillagközi sávoknak is.
problémája. A DIB-ek a csillagok ultraibo- cencia képet egy olyan csillagközi felhőről, Már a fullerénkutatás kezdetekor felme-
lya, látható és infravörös spektrumaiban ahol új csillagok születnek. rült az a lehetőség, hogy a fulleréneket meg-
találják a csillagközi térben, illetőleg egyéb
PAH molekulák képződésére vezethetnek
található többé-kevésbé széles profilú
forrás: http:��www.f1000scientist.com�article� térben elhelyezkedő anyagokkal függnek kék (grafitszemcsék) ütközései, amelynek szén igen gyakori előfordulására és arra,
a csillagközi porban levő amorf szénrészecs-
csillagászati objektumokban. Tekintettel a
abszorpciós sávok, amelyek a csillagközi
össze. Számuk ma már több mint 400-ra
eredményeképen a szemcsékről grafénsíkok
hogy meteoritokban és közönséges földi
körülmények között, pl. kormozó lángokban
rúg. Ezek szimulációs ábrázolását mutatjuk
hasadnak le, majd szabad vegyértékeikkel
display�17255�)
be az alábbi ábrán.
hidrogénatomokat kötnek meg.
is találtak fulleréneket, ennek a valószínűsé-
ge elég nagynak tűnik. Azonban két lehetsé-
ges észlelési akadály is felléphet a világűr
tulajdonságai miatt. Az egyik az, hogy az
általánosan elterjedt vélemény szerint a
világűr legfontosabb alkotójának, a hidro-
génnek a jelenléte meggátolja a tiszta szén-
ből álló fullerének létrejöttét. Elvégre mind
az eredeti Kroto-Smalley-Curl, mind pedig a
Krätschmer-Huffman kísérletekben fontos
szerepe volt a nemesgáz környező atmoszfé-
rának a fullerének képződésében. A másik
körülmény pedig a világűr legtöbb helyén
látható

teljes
A vízszintes tengelyen a csillagokról jövő fény teljes látható tartományának hul- - uralkodó nagyenergiájú ultraibolya sugár-
a
csillagokról
látható
tartományának
teljes
tartományának
jövő
hul
hul-
csillagokról
fény
fény
jövő
lámhossza szerepel angström egységben. A függőleges tengely a fehér vonalakkal zás, ill. az erősen ionizáló kozmikus sugár-
szimulált spektrális abszorpció intenzitását mutatja (forrás: http://www.nat.vu.nl/en/ zás. Ezért úgy gondolták, kicsi annak a való-
research/physics-light/molecular-hydrogen/index.asp). színűsége, hogy semleges fullerénmolekulák
Alexander Douglas kanadai asztrofizikus
hosszúlán
1977-ban már feltételezte, hogy hosszúlán--
szénmolekulák jelenléte okozza az elnye
cú szénmolekulák jelenléte okozza az elnye--
lési sávokat. A DIB-ek molekuláris
azonositása azonban igen nehéz problémá-
nak bizonyult, és mind a mai napig foglal-
koztatja a molekulaspektroszkópusokat és
asztrofizikusokat. Az mindenesetre bizo-
nyossá vált, hogy a csillagközi térben jelen-
tős mennyiségű nagy szénmolekula van,
éspedig az un. PAH molekulák. (PAH:
polycyclic aromatic hydrocarbon, azaz
többgyűrüs aromás szénhidrogén). Ezek
kémiailag igen sokfélék lehetnek, a
mellékeltábra bemutat néhányat közülük:
Csillagászati becslések szerint a PAH
a csillagközi tér szénmennyisé
ák
molekulák a csillagközi tér szénmennyisé- a csillagközi tér szénmennyisé--
kitehetik.
is
k.
kiteheti
is
ének
gének 18%-át is kitehetik. A PAH-ok jelen-jelen-. A PAH-ok jelen--
18%-át
18%-át
PAH-ok
A
jelen-
PAH-ok
.
k
A
A PAH-ok jelen
léte infravörös emissziójuk formájában is
jelentkezik. A fenti képen látjuk a Spitzer
űrteleszkóp által készitett vörös fluoresz- Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) NASA20050627a_PAH_molecules.jpg
KÉMIAI PANORÁMA 8. SZÁM, 2012. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 31