Page 41 - No5

¬
MEGOLDÁS A HULLADÉKKEZELÉSI PROBLÉMÁKRA?

szabb tartózkodási ideje bizto- veszélyes fémtartalmú hulladék-
sítható. Mivel a kezelendő kal együtt; a kezelés terméke
anyag elméletileg csak a újrahasznosítható fémol-
plazma- és hűtőgázzal, vadék (fém) és üveg- és/
valamint a viszonylag vagy vitrokerámia;
alacsony hőmérsékletű • a pirolízis során
(üveg, kerámia, vagy 30000 t/év mennyiség-
fém) reaktorfallal érint- ben képződik olajtartal-
kezik, elkerülhetőek a mú, folyékony fázis; ebből
nem kívánt reakciók. Az desztillációval 20000 t/év
MTA Kémiai Kutatóközpont mennyiségű fűtőolaj állítható
Anyag és Környezetkémiai elő; a desztillációs maradék visszave-
Intézetében (MTA KK AKI-ban) működő zethető a pirolizáló reaktorba;
rádiófrekvenciás plazmaégő fotója a 4. ábrán • a pirolizáló kemencéből kilépő gázfázisból a
látható. 4.ábra Induktív kicsatolású rádiófrek- pernye leválasztása, és beadagolása az
venciás plazma ívplazmás kemencébe; a tisztított gázfázis
energiatartalmának hasznosítása az erőműi
Termikus plazmák – létesítmény a mai napig nem épülhetett meg, egységben;
technológiai helyzetkép holott az 1998-ban elkészült hatástanulmány- • az ívplazmából kilépő gázfázisból a durvább
A termikus plazmákat kezdetben az egyéb nyal kapcsolatban a szakhatóságok véleménye szilárd anyag leválasztása, majd az anyag-
módszerekkel nehezen kezelhető veszélyes kedvező volt. áram átalakítása és a gázáramban esetlege-
hulladékok, például azbesztporok, különböző Az egyik hazai nagyvállalat acélgyártó üze- sen jelenlevő fokozottan veszélyes alkotók
fémporok vagy kórházi hulladékok ártalmat- meiben képződő, magas cink tartalmú porok (furánok, dioxinok) lebontása rádiófrek-
lanítására használták. Gazdasági megfontolá- és iszapok plazmakemencés feldolgozására is venciás termikus plazmában; értékes ter-
sok miatt még napjainkban is főként ezek az készült megvalósíthatósági elemzés, de a ked- mékként nagy diszperzitású korom (gumi-
alkalmazások dominálnak. vező eredmények ellenére ez a beruházás sem ipari, műanyagipari töltőanyag) és
Ipari méretben, plazmatechnológiával jött létre, a megvalósítást az azóta végbement fém(oxid) por előállítása.
kezelnek pl. azbesztporokat többszörös tulajdonosváltások megakadályoz- A bemutatott példák is bizonyítják, hogy a
Franciaországban, továbbá hulladékégetőkből ták. Az MTA KK AKI az angol Tetronics cég- termikus plazma alkalmazása egyedülálló
származó salakokat és szállóporokat gel közösen végezte el a technológia kifejlesz- megoldást kínál a hulladékfeldolgozás számos
Japánban. A plazmák környezetvédelmi alkal- tését, amellyel ezek az anyagok értékes ter- problémájára, különösen a veszélyes hulladé-
mazásában élen járó USA-ban a fejlesztések mékké alakíthatóak. A beruházás megtérülési kok kezelésére, ennek ellenére szűkebb kör-
és az ipari alkalmazások eddig főként kórházi ideje, bevételként figyelembe véve a hulladék- nyezetünkben nem tekinthető sem közismert,
hulladékok és azbesztporok, veszélyes ipari lerakás költségeinek megtakarítását, 2 évnél sem széles körben elterjedt hulladékkezelési
hulladékok, elavult hadianyagok, valamint rövidebb lenne. módszernek. A plazmatechnológia alkalmas
alacsony sugárzási szintű radioaktív hulladé- Egy nemrégiben zárult hazai kutatás-fej- az anyagok lebontására, átalakítására, hasz-
kok kezelésére irányultak. Újabban a kommu- lesztési projekt keretében az MTA KK-AKI- nosítható termékek létrehozására, és mindez
nális hulladékok égetésekor képződő hamu és ban 100000 t/év kommunális, 30000 t/év igen alacsony emissziós értékek mellett, és
pernye ártalmatlanítása került előtérbe. veszélyes, fémtartalmú ipari hulladék és járulékos CO kibocsátás nélkül is megvalósít-
2
Utóbbiak nagy tömegben keletkező, fokozot- 10000 t/év veszélyes szerves hulladék együt- ható.
tan veszélyes anyagok, és egyre kevesebb tes kezelésére alkalmas, komplex technológiai Mohai Ilona, Panker Ádám Erik,
olyan hely van, ahol biztonsággal elhelyezhe- sort terveztek, amelynek főbb elemei a követ- Szépvölgyi János
tők. kezők:
• a szelektíven, ill. vegyesen gyűjtött kommu- További olvasnivalók a témában:
nális hulladék papír, műanyag, fém, és
Magyarországi helyzetkép üveg tartalmának újrahasznosítása; Panker Ádám Erik: A plazmatechnológia
Magyarországon jelenleg nincs ipari méretű • a szétválogatás maradékának termikus alkalmazási lehetőségei a hulladékke-
plazmaenergiás hulladékkezelő. Az első ilyen ártalmatlanítása, célszerűen 600-700°C-on zelésben,
beruházást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei végzett pirolízissel; Dr. Motál György: Plazmaláng –
Kengyel községben a Green-World Kft. kíván- • a pirolízis során képződött szilárd maradék Csúcstechnológia a környezetvédelem-
ta létrehozni, de a lakossági ellenállás követ- (pernye, salak) üvegesítése ívplazmában, az ben, Műegyetemi Kiadó, 2007.
keztében évekig húzódó pereskedés miatt a ipari forrásokból származó, 30000 t/év
KÉMIAI PANORÁMA 5. SZÁM, 2011. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 41