Page 39 - No5

MEGOLDÁS A HULLADÉKKEZELÉSI PROBLÉMÁKRA?

mányos hulladékégetésnél képződő szilárd ti bármilyen kombináció előfordul. Sok szer- ségű anyag kezelhető; alacsonyak a fajlagos
maradékok sokszor még mindig veszélyes ves alkotót és kevés szervetlen anyagot tar- beruházási költségek, kisméretű, mobil egy-
anyagok. Esetenként az eredeti anyagnál talmazó hulladékoknál az égetés, míg döntő- ségek alakíthatók ki, amelyek alkalmasak
koncentráltabban tartalmaznak egyes káros en szervetlen alkotókból álló hulladékoknál lokális szennyeződések, korábban kialakított
alkotókat, amelyek tárolás közben kioldód- az üvegesítés a célravezető kezelési módszer. lerakóhelyek helyszíni felszámolására.
nak és a környezetet terhelik. Közbenső esetekben a pirolízis lehet előnyös. A plazmareaktorok gázforgalma kisebb,
A pirolízis során a hulladékokat nagyon A termikus plazmák elsősorban a pirolízis mint a hagyományos égetőkemencéké; az RF
gyorsan jóval 1000 C feletti hőmérsékletre megfelelő eszközei. Alkalmasak azonban (rádiófrekvenciás) plazmákban pedig a
o
melegítik fel, ami elősegíti a kémiai kötések nagy szervesanyag-tartalmú hulladékok hőmérséklettől függetlenül tetszés szerinti
felszakadását. A bomlástermékekből a lehű- elégetésére, vagy üvegszerű, szervetlen vég- gázatmoszféra biztosítható, ezáltal a kémiai
lés során különböző végtermékek képződnek. termékek előállítására is. A termikus plaz- folyamatok jól kézben tarthatók, a rendszer
A felmelegítés és lehűlés körülményeinek mákban végzett hulladékkezelés célirányosan megbízhatóan működtethető.
megfelelő beállításával a legtöbb veszélyes kombinálható más fizikai és kémiai módsze- A plazma által kibocsátott erős ultraibolya
hulladék a környezetvédelmi előírásokat rekkel. sugárzás elősegít bizonyos bomlási folyama-
kielégítő módon kezelhető pirolízissel. A plazmás eljárások, az egyéb termikus tokat, így például meggyorsítja a klórtartal-
Az üvegesítés azon alapszik, hogy a szer- hulladékkezelési módszerekkel összevetve mú szerves vegyületek disszociációját.
vetlen, legtöbbször fémeket is tartalmazó számos előnnyel rendelkeznek. A térben jól körülhatárolt plazmaláng és a
hulladékok kellően magas hőmérsékletre fel- A plazmákban uralkodó magas hőmérsék- körülötte elhelyezkedő gázfázis között nagy
melegítve megolvadnak és – amennyiben az leten a szerves anyagok teljesen lebomlanak, hőmérsékletkülönbségek lépnek fel, és mind
olvadék összetételét megfelelően állítják be – a szervetlen hulladékok részben lebomlanak, a gázáramok, mind a szilárd részecskéket
a lehűlés során olyan termékek keletkeznek, részben megolvadnak és elüvegesednek; tartalmazó anyagáramok gyorsan befagyaszt-
amelyekben a környezeti szempontból veszé- mindez a hulladékok térfogatának jelentős hatók; ily módon megőrizhetők a magas
lyes komponensek (például az arzén, a kad- csökkenésével és a le nem bontható alkotók hőmérsékleten, nem egyensúlyi viszonyok
mium és az ólom) üvegszerű (vitrifikált) bezáródásával jár. között kialakult termékek, továbbá lecsökken
mátrixban kötődnek meg. A kialakuló, fizika- A plazmareaktorokban a gázok áramlási az eredeti anyagok rekombinációjának, vagy
ilag és kémiailag stabilis rendszerből a fémek sebessége viszonylag széles határok között újabb káros anyagok kialakulásának valószí-
a szokásos körülmények között gyakorlatilag változtatható; kis szemcseméretű, porszerű nűsége.
nem oldhatók ki. anyagok is jól kezelhetők ezekben a berende- A felsorolt előnyök miatt nem meglepő,
A hulladékok két fő típusát a tisztán szer- zésekben. hogy az utóbbi, mintegy másfél évtizedben
vetlen, illetve a tisztán szerves anyagok A plazmákban nagy az energiasűrűség, így világszerte megélénkültek a termikus plaz-
alkotják. Ténylegesen a két szélső eset közöt- időegység alatt kis térfogatban nagy mennyi- mák környezetvédelmi alkalmazására irá-

2. ábra Aurora Borealis
2010 nyarán Norvégiából
fotózva
(© Ádám Tamás)

KÉMIAI PANORÁMA 5. SZÁM, 2011. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 39