Page 40 - No5

¬
MEGOLDÁS A HULLADÉKKEZELÉSI PROBLÉMÁKRA?

3. ábra A Tetronics vállalat áthúzott
íves plazmakemencéje (forrás:
tetrononics.com)

nyuló kutatások és fejlesztések. A projektek ra, ahol a létrejövő plazma tényleges fizikai dék (vagy a reaktor fala) között jön létre, míg
egy részét magáncégek kezdeményezik, de kapcsolatban van az elektródokkal, valamint utóbbi esetben mindkét elektród - és így az
bőven találunk példát állami szerepvállalásra fogyó elektródokat nem tartalmazó, induktív elektromos ív is - az égőben van és csak a
is. (vagy kapacitív) csatolású plazmaégőkre, plazma áramlik ki az égőből. Bizonyos égők-
ahol csak energiaátadás történik fizikai kap- ben az áthúzott és nem-áthúzott üzemmód
csolat – szennyeződés, elektródkopás – nél- között lehetséges az átváltás akár működés
Műszaki megoldások kül. közben is, és léteznek olyan berendezések is,
A plazmatechnológia első gyakorlati felhasz- ahol a két üzemmód egyidejűleg van jelen
nálója az acélipar volt (1878, Siemens), majd (true dual mode). Mivel a plazmareaktorba
a technológia fejlődésének következő jelen- Ívplazmák bevitt anyag (hulladék) nem mindig elektro-
tős lépését az 1960-as évek űrprogramjai Az ívplazmák előnye a jó hatásfok és a nagy mos vezető, a plazmaégőt először nem-áthú-
jelentették, mivel a Föld légkörébe visszatérő elérhető teljesítmény, hulladékkezelésre zott üzemmódban kell beindítani, hogy olyan
leszállóegységek extrém hőterhelésének szi- ezért legtöbbször ezeket használják. hőmérsékletre hevítse az anyagot, ahol az
mulálásához a plazmafáklyák (vagy plazma- Valamennyi ilyen berendezésben közös, hogy már vezetővé válik, ezután az égő átválthat a
ágyúk) kiváló eszköznek bizonyultak. Az első a plazmát két elektród között áthúzó elektro- jobb hatásfokú áthúzott módra.
ilyen, nagy teljesítményű eszközöket a mos ív hozza létre. Az elektromos ívben
Plasma Energy Corporation fejlesztette ki, és azonnal létrejön a plazmaállapot, ami akár
ezzel megnyitotta az utat a technológia szé- közvetlenül felhasználható hulladékkezelés- Induktívan csatolt plazmák
leskörű felhasználása előtt. Jelenleg a mód- re, de többnyire stabilizálás céljából plazma- Ezekben a rendszerekben a plazmagázt
szert a felületkezeléstől a környezetvédele- képző gázt vezetnek az elektródok közé, rádió- (RF) vagy nagyfrekvencia (HF), illetve
mig már számos helyen használják (pl. ilyenkor plazmaégőről beszélünk. mikrohullám gerjeszti. Legnagyobb előnyük,
Németország területén több, mint 200 cég), Az ívet létrehozó elektromos áram lehet hogy nem alkalmaznak fogyó elektródokat,
de az eljárás még „fiatalnak” tekinthető és egyenáram (DC), vagy váltóáram (AC), így így az elektródok kopása miatt nem követ-
lehetőségei távolról sincsenek teljes mérték- egyenáramú és váltóáramú ívplazmákat kezhet be a rendszer leállása vagy a plazma
ben kiaknázva. különböztethetünk meg. A plazmaégők áthú- paramétereinek megváltozása. További
A termikus plazma létrehozására szolgáló zott íves (3. ábra) vagy nem-áthúzott íves előny, hogy a lineáris gázsebességek egy
berendezéseket két nagy csoportba sorolhat- üzemmódban működhetnek. Előbbinél az ív nagyságrenddel kisebbek, mint az ívplaz-
juk, a szilárd elektróddal működő ívplazmák- az égő elektródja és a reaktorban lévő olva- mákban, így a plazmába bevitt anyagok hosz-

40 5. SZÁM, 2011. ÉVFOLYAM 1. SZÁM KÉMIAI PANORÁMA