Page 33 - No31

HŰTÉSI ÉS MELEGÍTÉSI HATÁSOK A LÉGKÖRBEN
Műszeres kémiai vizsgálatok

Az aeroszolok és a klíma

Hogyan változott bolygónk légköré-
nek összetétele az utóbbi években? A beérkező és az eltávozó sugárzás érzékeny
Milyen szerepet játszanak a mérlege alakítja ki a Föld klímaegyensúlyát.
folyamatokban az üvegházhatású
gázok és az emberi tevékenység?
Ezt tekintjük át írásunkban friss
kutatási hírek, beszámolók alapján.

A Föld az élhető klímáját a napsugárzásnak,
a naprendszerben elfoglalt helyének és a
légköre összetételének köszönheti. A Föld
légkörének összetétele, az oxigén és
nitrogén mellett jelenlevő, természetes
forrásokból vagy humán tevékenységből
származó üvegházhatású gázok (ÜHG), a többlet sugárzási kényszere 2025-ben ~2.1
CO , CH , O , N O, SO , halogénezett W/m2 volt. Az aeroszolok, elsősorban a
3
2
2
2
4
szénhidrogének és a vízpára, SO , NO , szulfátrészecske magokat tartalmazók hűtő
4
2
szerves szén, fekete szénpor tartalmú Ez az egyensúly kulcsfontosságú a bolygó hatása elfedi a felmelegedési hatások egy
aeroszolok, kulcsszerepet játszanak a stabil hőmérsékletének fenntartásához. Ha részét, de az üvegházhatású gázok
felszíni hőmérséklet szabályozásában az több energia lép be, mint amennyi kilép, a összességében már közel 1,5°C-kal
üvegházhatáson keresztül, amely földfelszín globális hőmérséklet emelkedik; ha több melegítették a bolygót.
közelében 15°C-on tartja az energia távozik, mint amennyi belép, a
átlaghőmérsékletet. E hatás nélkül a Föld bolygó lehűl. ELŐREJELZÉSEK, VÁRHA TÓ
közvetlenül a világűrbe sugározná a hőt, Az energiamérleg nincs egyensúlyban. Az VÁL TOZÁSOK
ami sokkal hidegebb, -18°C-os üvegházhatású gázok mennyiségének A üvegházhatású gázok mennyisége tovább
átlaghőmérsékletet eredményezne a növekedése és az albedó csökkenése miatt növekszik, a humán kén-dioxid kibocsátás
nappalok és az éjszakák között szélsőséges (a felhők és jégtakaró mértékének viszont a levegőminőségi szabályzások
ingadozásokkal. A hőszabályozás nélkül a csökkenése), vagyis a Föld éghajlati hatására csökkenő tendenciát mutat.
bolygó alkalmatlan lenne az általunk ismert rendszere több energiát nyel el, mint Korábbi energiamérleg modelleken alapuló
élet számára. A Napból a Föld légkörének amennyit visszaver, illetve kibocsát, vagyis tanulmányok arra a következtetésre
keresztmetszetére jutó fajlagos sugárzási melegszik. jutottak, hogy a tengervíz DMS
napenergia értéke 1368 Wm (joule/s/m2).A A légkör összetételének a Föld koncentrációja és ezzel a légkör szulfát
-2
Föld gömbalakját is figyelembe véve (forog energiaegyensúlyára gyakorolt hatását a aeroszol tartalma is várhatóan globálisan
és gömbfelülete 4-szer nagyobb, mint „sugárzási kényszer” számszerűsíti, amely csökkenni fog a következő évtizedekben.
egyenlítőnél a keresztmetszete), a légkör azt mutatja, hogy az összetevők milyen Ennek okát elsősorban a fitoplankton
külső határára globálisan, átlagosan a mértékben befolyásolják a felmelegedés/ közösségek átalakulására és a melegedő
negyede 342 Wm-2 energia jut (melegítés). A lehűlés egyensúlyát. A pozitív kényszer felszíni vizek biogeokémiai változásaira
napsugárzás látható fény frekvenciájú felmelegít, míg a negatív kényszer lehűt. Az vezették vissza. A tanulmányok azt jósolták,
részének többsége áthalad a légkörön, kisebb üveghatású gázok és az aeroszolok nettó hogy a kénforrások csökkenő tendenciája
hányadát (~1/3) visszaveri a légkör aeroszol miatti jövőbeli aeroszol csökkenés bizonyos
tartalma (hűtés). esetekben nagyobb mértékben járulhat
Az áthaladó rész felmelegíti a földfelszínt, hozzá a felmelegedéshez, mint az
majd ezt a felszín alacsonyabb frekvenciájú üvegházhatású gázok növekedése.
infravörös hősugárzással kisugározza. A Sankirna D. Joge és munkatársai az elmúlt
hősugárzást egy része eltávozik az űrbe évben a Proceedings of the National
(hűtés), másik részét elnyelik az Academy of Sciences folyóiratban megjelent
üvegházhatást okozó gázok és munkájukban a fentiekkel ellenkező
visszasugározzák föld felszínére következtetésre jutottak. A kutatók a
(üvegházhatás, melegítés). biológiai folyamatok globális megfigyelésein

KÉMIAI PANORÁMA 31. SZÁM, 2026. ÉVFOLYAM 33