Page 37 - No2
P. 37

EGY ÖRÖKZÖLD TÉMA

            100


                                 ÉVE MÉG NEM TUDTÁK







                 Szűk egy
                 évszázaddal
                 ezelőtt még
                 értetlenül álltak
                 a kémikusok
                 azon jelenség
                 előtt, hogy miért változik meg
                 a virágok színe a hőmérséklet
                 változásának a hatására. Ma már
                 nemcsak a magyarázatot, hanem
                 a jelenséget előidéző anyagok
                 jótékony élettani hatásait is
                 ismerjük.


                 A Természettudományi Közlöny 569. füzeté-
                 ben 1913-ban írja Dr. Paál Árpád:
                 A virágok színe és a hőmérséklet címmel:
                  „FITTING H., a bonni tanszéken
                 STRASBURGER utóda, a virágok színének függé-                         m hullámhosszú zöldet elnyelő anyag bíbor színű, a
                 sét a hőmérséklettől tanulmányozta. Vizsgálatai   Az antociánok      0,640 m hullámhosszú vöröset elnyelő anyag kékes-
                 szerint (Zeitschrift für Botanik IV. köt., 1912) a   Először 1682-ben Greww angol természetkutató   zöld színű.
                 Gerelyfélék (Geraniaceae) családjába tartozó   kísérletezett azzal, hogy forró vízzel és alkohollal    WITT már 1876-ban tudta: két feltétele van
                 Erodium gruinium és az E.ciconium virága rendes   kivonja a növények festőanyagait. Az antocianin és   annak, hegy valamely szerves vegyület színes legyen,
                 hőmérsékleten és egészen 20° –ig kék; melegben,   antocianidin természetes szinezékek – természetes   illetőleg festék lehessen: egyrészt a molekulája úgy-
                 40-42° –on, (nagyon gyorsan néhány másodperc   pigmentek. Ezek kombinációja adja több gyü-  nevezett színhordozó (chromophor) csoportot tar-
                 alatt) előbb tompa vörössé, majd fakó rózsaszínű-  mölcs, virág és bogyó színét. Az antocián név   talmazzon, másrészt ehhez úgynevezett színkifej-
                 vé válik, majd elszíntelenedik. Ha a virágot ismét   Marquart-tól származik, aki 1835-ben nevezte el a   lesztő (auxochrom) gyök kapcsolódjék. A színkifej-
                 hűvösebb környezetbe állítjuk, akkor visszatér   virágokat színező anyagokat antociánoknak. Ez a   lesztő gyökök sorában az aminocsoport (NH2) és a
                 eredeti színe is, még pedig gyorsabban akkor, ha   görög szó virág kéket jelent. Mivel a növényekben   hidroxilcsoport (OH) a legfontosabb és leggyako-
                 rövidebb ideig volt a melegben”. „A kloroformmal   ezek glikozidok alakjában fordulnak elő, Wilstatter   ribb. A szerves festékanyagok egy nagy családja
                 megölt szirom, vagy szirmokból alkohollal, vagy   1913-ban pontosította az elnevezést   annak köszönheti színezőanyag jellegét, hogy
                 vízzel kivont kék festőanyagnak vizes oldata   antocianinokra és csak az aglikont nevezzük   chromofor csoportjai számos >C=C< kettős kötést
                 éppen úgy megváltoztatja színét, mint az élő   antocianidinnek.Az egyes összetevőket különböző   tartalmaznak.
                 virág. Ez a jelenség tehát nem életjelenség, enzi-  növényfajokból izolálják. Hőmérséklet-, fény-és   A kettős kötéseket tartalmazó (telítetlen) szénhid-
                 mektől sem függ, alkoholban oldódó, éterben nem   pH befolyásolhatja a pigmentek színét.  rogének általában hosszabb hullámhosszú sugarakat
                 oldódó festőanyagnak (anthocyannak) chemiai                          nyelnek el, mint a megfelelő telített vegyületek.
                 változása”.                                                          Azonban ahhoz, hogy észrevehetően színes legyen, a
                  „Sok más, kék meg piros (anthocyanos) virág-  Pigmentek             vegyületben legalább 5-6 rendszeresen ismétlődő
                 nak élő szirmán FITTING nem észlelt semmi szín-  A virágok színét adó pigmentek szerves vegyüle-  egyes-kettős kötést (konjugált kettős kötést) kell
                 változást; ellenben egész sor ilyen virág (Erodium,   tek. Aszerint, hogy a szerves anyag a fehér fénysu-  találnunk. Ezt a festékcsoportot szerkezetük miatt
                 Geranium, Iris, Viola, Dahlia) festőanyagának   gárnak melyik alkotórészét nyeli el, sárgának,   poliénfestékeknek hívják. Legismertebb képviselőik
                 vizes oldatán észlelt színváltozást. A színváltozás-  vörösnek, vagy kéknek fog látszani, vagyis a fehér   a karotinoidok.
                 nak chemiai magyarázatát nem tudjuk adni, de   fénybôl megmaradó színeket fogja kisugározni.    Az antocianidinek oxigéntartalmú heterociklikus
                 ismeretlen még az anthocyanok szerkezete is. ”  0,425 mm kéket elnyelő anyag sárga színű, a 0,510   vegyületek, flaviliumsók. A természetben a

                                                                             KÉMIAI PANORÁMA   I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009   37




                                                                                                                     9/18/09   4:04 PM
          37-39 100 éve .indd   37
          37-39 100 éve .indd   37                                                                                   9/18/09   4:04 PM
   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42