Page 35 - No17
P. 35

A periódusos rendszer problémái




                       Ballépcsős PR








          követő elemekben az f pályák betöltődése   a ballépcsős táblázatban is, az első periódus-
          történik.                         ban, az alkáli fémek csoportjában van. Ezt
           Mintegy 95 évvel ezelőtt Charles Janet   egyvegyértéküsége (kémiai szempont) és
                                                      2
          francia tudós egy másik formát javasolt, amit   atom termje ( S1/2) (fizikai szempont) indo-
          ‘bal-lépcsős’ formának is nevezhetünk és a   kolja. Továbbá az is, hogy igen nagy nyomá-
          fenti ábra mutatja be.            sokon bizonyos kísérletek szerint a hidrogén
           Ez az elrendezés jobban jelzi a pályák   fémes viselkedést mutat (lásd A hidrogén   dimitrij Mendelejev
          betöltődési sorrendjét, mint a konvencionális   fémes fázisa című cikket a Kémiai Panoráma
          forma. További előnye, hogy az elemeket   16. számában), ezenkívül az alkálifémek cso-
          folyamatosan mutatja be, hézagok és megtö-  portjában megfigyelhető elektronegativitás
          rések nélkül. Azonban van egy kellemetlen   sorba is beillik.  Ezzel szemben vannak olyan
          tulajdonsága, éspedig az, hogy a héliumot   kémiai érvelések, hogy míg egyetlen alkáli-
                                                                           –
          elmozdítja megszokott helyéről a nemesgá-  fém sem rendelkezik anionos formával, a H
          zok közül és az alkáli földfémek csoportjába   hidrid anion stabil képződmény.  Továbbá az
          helyezi. Noha ez a besorolás a hélium vegyér-  alkálifémek halogenidjei szilárd ionvegyüle-
          tékelektron szerkezetének megfelelő, hiszen   tek, de a hidrogén halogenidjei kovalens,
          az alkáli földfémek vegyérték héja is két   gáznemű anyagok.
          elektront tartalmaz, kémiai szempontból   Ezért javasolták, hogy helyezzük a hidro-
          eretnek gondolat, hiszen a hélium a PR egyik   gént a 17. csoportba, a halogének közé, amint   H és He két csoport között
          legkevésbé reaktív eleme, míg az alkáli fémek   azt a következő ábra mutatja.
          igencsak reakcióképesek. Ezen a ponton is   Volt olyan javaslat is, hogy mivel a hidro-  További javaslat, ami még szokatlanabb,
          megmutatkozik a kémia különbözősége a   gén 1s héján csak a fele található a megenge-  hogy a hidrogént az alkálifémek és a halogé-
          fizikától, ilyen különbségek miatt kezd napja-  dett elektronszámnak, tegyük a hidrogént a   nek csoportjai fölé, a két csoport közé, és
          inkban kialakulni a kémia önálló filozófiája,   szén 4. csoportjába. További érvelés ennek   hasonlóképpen a héliumot a nemesgázok és
          ami arra törekszik, hogy bemutassa, a kémia   alátámasztására, hogy a hidrogén elektrone-  az alkáli földfémek csoportjai közé, azok fölé
          nem egyszerűen a fizikából levezethető tudo-  gativitása a szén és a szilícium értéke közé   helyezik. Ezt az elrendezést mutatja be a
          mányág.                           esik. Mindazonáltal nagyon szokatlan az egy   fenti ábra, ami ellentmond annak, hogy a
           Hasonló kérdések merülnek fel a hidrogén   vegyértékű hidrogént a négy vegyértékű ele-  PR táblázatban minden elem csak egyetlen
          esetében is. A szokványos PR táblázatban, de   mek csoportjába helyezni!  csoportban szerepelhet.
                                                                                 Tagadhatatlan, hogy a hidrogén egyik
                                                                               jelentős tulajdonsága a hidrogénhidak alko-
                                                                               tása, amelyekben a hidrogén két (esetleg
                                                                               három) nagyon elektronegatív atom között
                                                                               létesít összeköttetést. Ezek a kötések erőssé-
                                                                               güket tekintve a gyenge van der Waals köté-
                                                                               sektől a kifejezetten kovalens kémiai kötése-
                                                                               kig terjednek, semmilyen más elem nem
                                                                               képez ilyen szerkezeteket.
                                                                                 A hidrogén egyedülálló abból a szempont-
                                                                               ból is, hogy bármely más elem kationja
                                                                                                            +
                                                                               továbbra is atomi szerkezetet mutat, a H
                                                                               ion pedig voltaképpen a proton önmaga, ami
                                                                               csak alkotórésze az atomoknak, de nem
                                                                               atomi szerkezetű, mérete jelentősen kisebb,
                                                                               mint akár a legalacsonyabb atomszámú ele-
                               Hidrogén a halogének oszlopában                 meké.

                                                                 KémiAi pAnorámA  17. szám, 2017. évfolyAm 1. szám 35
   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40