Page 35 - No17
P. 35
A periódusos rendszer problémái
Ballépcsős PR
követő elemekben az f pályák betöltődése a ballépcsős táblázatban is, az első periódus-
történik. ban, az alkáli fémek csoportjában van. Ezt
Mintegy 95 évvel ezelőtt Charles Janet egyvegyértéküsége (kémiai szempont) és
2
francia tudós egy másik formát javasolt, amit atom termje ( S1/2) (fizikai szempont) indo-
‘bal-lépcsős’ formának is nevezhetünk és a kolja. Továbbá az is, hogy igen nagy nyomá-
fenti ábra mutatja be. sokon bizonyos kísérletek szerint a hidrogén
Ez az elrendezés jobban jelzi a pályák fémes viselkedést mutat (lásd A hidrogén dimitrij Mendelejev
betöltődési sorrendjét, mint a konvencionális fémes fázisa című cikket a Kémiai Panoráma
forma. További előnye, hogy az elemeket 16. számában), ezenkívül az alkálifémek cso-
folyamatosan mutatja be, hézagok és megtö- portjában megfigyelhető elektronegativitás
rések nélkül. Azonban van egy kellemetlen sorba is beillik. Ezzel szemben vannak olyan
tulajdonsága, éspedig az, hogy a héliumot kémiai érvelések, hogy míg egyetlen alkáli-
–
elmozdítja megszokott helyéről a nemesgá- fém sem rendelkezik anionos formával, a H
zok közül és az alkáli földfémek csoportjába hidrid anion stabil képződmény. Továbbá az
helyezi. Noha ez a besorolás a hélium vegyér- alkálifémek halogenidjei szilárd ionvegyüle-
tékelektron szerkezetének megfelelő, hiszen tek, de a hidrogén halogenidjei kovalens,
az alkáli földfémek vegyérték héja is két gáznemű anyagok.
elektront tartalmaz, kémiai szempontból Ezért javasolták, hogy helyezzük a hidro-
eretnek gondolat, hiszen a hélium a PR egyik gént a 17. csoportba, a halogének közé, amint H és He két csoport között
legkevésbé reaktív eleme, míg az alkáli fémek azt a következő ábra mutatja.
igencsak reakcióképesek. Ezen a ponton is Volt olyan javaslat is, hogy mivel a hidro- További javaslat, ami még szokatlanabb,
megmutatkozik a kémia különbözősége a gén 1s héján csak a fele található a megenge- hogy a hidrogént az alkálifémek és a halogé-
fizikától, ilyen különbségek miatt kezd napja- dett elektronszámnak, tegyük a hidrogént a nek csoportjai fölé, a két csoport közé, és
inkban kialakulni a kémia önálló filozófiája, szén 4. csoportjába. További érvelés ennek hasonlóképpen a héliumot a nemesgázok és
ami arra törekszik, hogy bemutassa, a kémia alátámasztására, hogy a hidrogén elektrone- az alkáli földfémek csoportjai közé, azok fölé
nem egyszerűen a fizikából levezethető tudo- gativitása a szén és a szilícium értéke közé helyezik. Ezt az elrendezést mutatja be a
mányág. esik. Mindazonáltal nagyon szokatlan az egy fenti ábra, ami ellentmond annak, hogy a
Hasonló kérdések merülnek fel a hidrogén vegyértékű hidrogént a négy vegyértékű ele- PR táblázatban minden elem csak egyetlen
esetében is. A szokványos PR táblázatban, de mek csoportjába helyezni! csoportban szerepelhet.
Tagadhatatlan, hogy a hidrogén egyik
jelentős tulajdonsága a hidrogénhidak alko-
tása, amelyekben a hidrogén két (esetleg
három) nagyon elektronegatív atom között
létesít összeköttetést. Ezek a kötések erőssé-
güket tekintve a gyenge van der Waals köté-
sektől a kifejezetten kovalens kémiai kötése-
kig terjednek, semmilyen más elem nem
képez ilyen szerkezeteket.
A hidrogén egyedülálló abból a szempont-
ból is, hogy bármely más elem kationja
+
továbbra is atomi szerkezetet mutat, a H
ion pedig voltaképpen a proton önmaga, ami
csak alkotórésze az atomoknak, de nem
atomi szerkezetű, mérete jelentősen kisebb,
mint akár a legalacsonyabb atomszámú ele-
Hidrogén a halogének oszlopában meké.
KémiAi pAnorámA 17. szám, 2017. évfolyAm 1. szám 35