Page 31 - No23

MAYER ISTVÁN PROFESSZORRA EMLÉKEZÜNK

VANNAK-E atomi

pályák molekulákban?

Ismeretes, hogy a különböző
anyagok molekulákból, a
molekulák pedig atomokból
állnak. Minden atom egy pozitív
elektromos töltésű atommagból
és egy vagy több negatív
töltésű elektronból áll. Az
elektron töltése az elemi negatív
töltés, míg a mag töltése
pozitív, nagyságát tekintve az
elektron töltésének egészszámú
többszöröse, pontosan
annyiszorosa, ahány elektron
van az atomban. Igy lesz a teljes
atom elektromosan semleges.

zt a rendkívül fontos természet--
fontos
a
rendkívül
természet
törvényt, amely szerint az atom
Arendszáma (a Mengyelejev-féle
periódusos rendszerben elfoglalt helye) A periódusos rendszer
egyenlő az elemi töltésegységekben mért
magtöltéssel (és az atomban lévő elekt- s adott sebességgel mozog egy meghatá- sek a mikrorészecskékre, amelyeknek
ronok számával), egy méltánytalanul rozott irányba. Ennek megfelelően a így nincs klasszikus értelemben vett
majdnem teljesen elfelejtett, Antonius Newton-féle mechanika egyenletei, ame- pályája. Általában arra a kérdésre nem
van den Broek (1870—1926) nevű hol- nevű hol- hol- lyek makroszkópikus esetben azt írnák tudunk válaszolni, hogy a mikrorészecs-
land közjegyző és amatőr fizikus ismerte ke „most hol van”, csak arra, hogy
fel 1913-ban, nem sokkal azután, hogy Sajnos tudomásul kell milyen valószínűséggel található a tér
Rutherford felfedezte az atommagot . ebben vagy abban a részében. (Persze a
1
Az atomot alkotó részecskék egészen venni, hogy a részecske valahol csak van, úgyhogy a
másként viselkednek, mint a hétközna- mikrovilág történéseit valószínűségek összege egyet kell adjon.)
zokott
zokott
(makroszkópikus)
(makroszkópikus)
(makroszkópikus)

zokott
(makroszkópikus)
tár-
,
pi, megszokott (makroszkópikus) tár-tár-tár- - nem lehet szemléletes képekkel A valószínűség eloszlását, és általában a
tár

megs
megs

megs
gyak, egészen más mechanika – az ún. leírni részecskék viselkedését egy elég furcsa
kvantummechanika – vonatkozik rájuk. matematikai konstrukció, a hullámfügg-
A XX. század húszas éveinek egyik nagy vény írja le, amely az ún. Schrödinger-
fizikai felismerése volt az, hogy az elekt- egyenletnek tesz eleget. A legegyszerűbb
ronok vagy más mikrorészecskék eseté- le, hogy hogyan – milyen erők hatására, esetben a részecske hullámfüggvényének
ben egyszerűen nincs értelme arról milyen pontokon keresztül s miként vál- négyzete adja meg annak valószínűsé-
2
beszélni, hogy a részecske egy adott pil- tozó sebességgel – jut el egy test az gét, hogy a részecskét az adott pont
érvénye

lanatban a tér egyik adott pontjában van egyik pontból a másikba, nem érvénye-érvénye-- közelében találjuk, s adott esetben ez a
nem
31 23. SZÁM, 2020. ÉVFOLYAM KÉMIAI PANORÁMA