Page 57 - No5

INTERJÚ A SZERVES KÉMIKUS KUCSMAN ÁRPÁD PROFESSZORRAL

modern szervetlen kémiáról szóló remek
könyvét is. Elsősorban a tankönyvekből
nyújtott különleges választékot ez a gyűjte-
mény. Ami a nagy könyvtárat illeti: a hetven-
ezres könyvtárban szabadpolcon sorakoztak
a kötetek, éjfélig olvashattunk ott, viszont
kivinni a könyveket nem volt szabad. Ezt a
szabadpolcos rendszert egyébként magam is
továbbvittem, amikor az ELTE szerves kémia
tanszékén kialakítottam az ottani gyűjte-
ményt, akkor nagy váltásnak számított, hogy
a korábbi kulcsos, zárt szekrények helyett
szabadon hozzáférhetővé tettem az olvasmá-
nyokat. Soha semmi nem tűnt el, semmilyen
probléma nem történt a könyvekkel.

• A collegiumi tankönyvek kötelező
vagy ajánlott olvasmányok voltak?
Az Eötvös Collegiumban nagyon kevés
dolog volt kötelező. Az oktatás a kiscsoportos
szemináriumokra épült, ami elsősorban a
bölcsészeknek kínált igazi lehetőséget, pl.
Kosáry Domokos történelem óráin vagy
Gyergyai Albert francia kurzusain, a dögé-
szeknek kevesebb ilyen órájuk volt. Heti két-
szer matematikát hallgathattunk, de színvo-
nalas volt a fizika oktatás is, egy időben
Novobátzky Károly professzor volt a
Collegium fizika tanára. Az én időmben, Az Eötvös Collegium kapuján csak többnapos felvételi „fejkopogtatás” után
1945 után pedig előadónak hívták meg lehetett belépni a hallgatóknak
Faragó Pétert, Bay Zoltán tanítványát, aki
később Edinborough-ban lett egyetemi pro- Faragó Péter óráin közösen olvastuk és értel- reakció mechanizmusokat kezdte kutatni, s
fesszor. Ő a szó szoros értelmében kiscsopor- meztük egy holland szerző, Bijvoet erről azon belül kitért a kémiai szerkezetre, az ato-
tos foglalkozást tartott, mert egyedül jártam szóló könyvét. S ami fontos volt még a mok közötti kapcsolatra, elektronszerkezetre
az órájára – el lehet képzelni, milyen haté- Collegiumban: az intenzív nyelvtanulás. is. Tehát a reakciókat ezzel a módszerrel –
kony, intenzív képzést kaphattunk így! Ezek így az Eötvös Collegiumban olvasható köny-
az órák kötelezőek voltak, de nem ezért jár- • Mennyire tartott lépést 1945-48 vekben is – már nemcsak leírták, hanem
tunk oda. Én például azért kezdtem foglal- között a Collegium az akkori aktuális meg is értették.
kozni a röntgendiffakciós vizsgálatokkal, nemzetközi kémiai kutatásokkal?
mert akkoriban lett „divatos” eljárás, hogy A tankönyvi anyag tekintetében teljesség- • Mit adott egy dögésznek a tanárkép-
így derítsék fel a kémiai szerkezeteket, s gel. Addig a német leíró kémiai oktatás zés szempontjából a Collegium?
dominált, s ekkor kezdte felváltani ezt az Be kell vallanunk, hogy keveset kaptunk a
angolszász módszer, az elméleti kémia térhó- tanítás gyakorlati ismereteiből. De megtaní-
dítása, pl. Pauling és Ingold szellemében. Ezt tottak arra minket, hogy a tudományt
a váltást egyébként Müller Sándor kezdemé- nagyon szeressük, s áldozzuk az időnket a
nyezte, aki Rockefeller-ösztöndíjjal járt kritikai szellemű elmélyült búvárkodásnak a
Angliában. Addig leíró módszerben a kémiai tudományban. Nekem nem volt más dolgom,
egyenleteknél a hagyományos lasszó egyen- mint hogy szeressem, s egyre jobban tudjam
leteket használták, a kilépő csoportokat a kémiát. S hogy ebből milyen pálya kereke-
bekarikázták, húztak egy nyilat, s esetleg dik, tanári vagy kutatói, esetleg az életben
jelölték, hogy – H O. Az új elmélet azt is más területen állja meg a helyét az ember, az
2
A Ménesi úti épület madártávlatból megmondta, hogy miként lép ki a víz, tehát a szinte másodlagos kérdés volt. Gózon Ákos
KÉMIAI PANORÁMA 5. SZÁM, 2011. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 57