Page 38 - No29
P. 38

KÉT SZÉNATOM, EGY SZIGMA





















                4. ábra               5. ábra              6. ábra
                                                                                     IRODALOM
          Az egyszeresen oxidált 1•+I   gyök-ion   a két nagy aromás gyűrű
                               –
                              3
          szerkezete/5. ábra/:              π-elektronfelhőjével egyaránt kölcsönhat.   1. Shimajiri T., Kawaguchi S., Suzuki T.,
          A C1–C2 atomok távolsága: 2,92 Å.  Ezért nagyon nehéz az elektront lokalizálni   Ishigaki Y.: Direct evidence for a carbon–
          A kétszeresen oxidált só 12+(I3–)2   a C  és C  szénatomok közé. Ugyanilyen   carbon one-electron σ-bond. Nature,
                                               1
                                                   2
          szerkezete /6. ábra/:             joggal tekinthetnénk a kötést π • π   Published online, 25 September, 2024.
          A C1–C2 atomok távolsága: 3,03 Å.  típusúnak.                         https://doi.org/10.1038/s41586-024-
            A szerzők úgy vélik, a  C • C egy-  Pozitívabb befejezésül emlékezzünk meg   07965-1
          elektronos σ-kötés létezését dolgozatuk   arról, hogy 2000-ben Gomberg három-  2. Pauling, L. The nature of the chemical
          egyértelműen bizonyítja, a C1 és C2   vegyértékű szénatomról szóló    bond. II. The one-electron bond and the
                                                                                three-electron bond. J. Am. Chem. Soc.
          szénatomok kapcsolatát egy megnyúlt C • C   dolgozatának100. évfordulóján emléktáblát   53, 3225–3237, (1931).
          kötés jellemzi (2.921 Å 100 °K-on).   helyeztek el a Michigan Egyetem Kémiai   3. Gomberg, M. An instance of trivalent
           Megjegyzendő, hogy a becsült erőállandó   Intézetének falán megemlékezve a kémia   carbon: triphenylmethyl. J. Am. Chem.
          nem feltétlenül jellemzi a C1 és C2   amerikai történelmének mérföldkövéröl.  Soc. 22, 757–771, (1900). doi:10.1021/
          szénatomok kapcsolatát; a páratlan elektron           Simonyi Miklós  ja02049a006.


           JEGYZET                           amelyben az elektronsűrűség a kötő   A gyök olyan elektromosan semleges
                                             atomok magjainak síkja felett és alatt   atom, molekula vagy ion, amely páratlan
           A s és p kötések                  koncentrálódik.                   elektronokat tartalmaz. A gyökök olyan
           Az elektronpályák az atomokon belüli   Az alábbi ábra két ellentétes spinű s   folyamatokkal keletkezhetnek, mint a
           elektronok valószínűségi eloszlásának   pályákon elhelyezkedő elektron, illetve   kötés hasadása, ahol a kovalens kötés
           térképei. Minden pályának van egy   egy s és egy p elektron között kialakuló   egyenletesen oszlik meg, ami két gyököt
           jellegzetes térbeli alakja, szimmetriája.   szigma kötéseket, továbbá két p pályán   eredményez.
           A molekula képződésekor, a kovalens   elhelyezkedő elektron között kialakuló pi   A gyökök keletkezhetnek a kovalens
           kötés létrejöttekor az atompályáik   kötéseket illusztrálja.        kötés felhasadásával amely során
           kölcsönhatásba lépnek. Ellentétes                                   minden atom megkapja a kötés egyik
           spinű, párosítatlan elektronjaik a két   Trijodid ion               megosztott elektronját. A redoxreakciók
           (vagy több) atommag vonzásterében   Az I3 - vagy trijodidion egy    elektronok átadásával járnak, ami
           molekulapályákra kerülnek. A      három jódatomból álló             gyökök képződéséhez is vezethet. Egyes
           molekulapályák szimmetriája       polihalogén molekulaion,          vegyületek termikus bomláson mehetnek
           alapján megkülönböztetünk tengely   amelynek 1 negatív töltése van.   A jód   keresztül, ami gyökök képződését
           szimmetrikus szigma (σ), illetve sík   vizes oldataiban jodid-sókból képződik.   eredményezi.
           szimmetrikus pi (π) kötéseket.
           A szigmakötés                     Ionok és gyökök                   Kinoidális szerkezet
           a pályák                          Az ion és a gyök egyaránt olyan kémiai   A kinoidális szerkezet
           átfedéséből                       típusok, amelyeknek páratlan elektronja   olyan szerkezet, amelyet
           létrejött                         van. Ezek azonban különböznek a   két kettős kötést
           olyan kötés,                      töltésükben és viselkedésükben.   tartalmazó 6 tagú
           amelyben az                       Az ion olyan atom vagy molekula,   széngyűrű jellemez és
           elektronsűrűség                   amely egy vagy több elektront nyert   két továbbit, amelyek orto vagy para
           a kötő atomok                     vagy veszített, ami pozitív vagy negatív   helyzetben a gyűrűhöz kapcsolódnak.
           magjai között                     töltést eredményez. Az ionok különböző   A kinonok telítetlen gyűrűs ketonok, az
           koncentrálódik.                   folyamatokkal alakíthatók ki, mint például   1,4-benzokinonhoz hasonló vegyületek,
           A pi kötés                        az elektronok atomok közötti átadása   amelyek a fenolok oxidációjakor
           olyan kötés,                      vagy a molekulák disszociációja.   keletkeznek.



          38   KÉMIAI PANORÁMA  29. SZÁM, 2024. ÉVFOLYAM
   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42