Page 49 - No2
P. 49

SZEMET GYÖNYÖRKÖDTETŐ ÉS HASZNOS






                                                                                      felületet ábrázolunk, a kapott kép annál inkább
                                                                                      hasonlít egy klasszikus vegyértékekkel rajzolt
                                                                     A diborán molekula   képlethez. A 2. ábra a diboránt (B H ) mutatja. A
                                                                                                            2  6
                                                                           nagy ill. kis   klasszikus vegyértékeket használva problémás a
                                                                       elektronsűrűségű   szerkezet felrajzolása, így azonban az elektronsű-
                                                                         helyeket leíró   rűség alapján szépen látható, hogy a bóratomok
                                                                         izofelületekkel   közti hidrogénatomok egyformán tartoznak
                                                                            ábrázolva.  mindkét szomszédjukhoz, mintha kétszer
                                                                                      „félvegyértékűek” lennének.
                                                                                        A biológiailag jelentős (makro)molekulák való-
                                                                                      di kémiai viselkedését még jobban jellemzi az
                                                               2. ÁBRA                ú.n. oldószerelérési felület. Ez azt jelzi, hogy a
                                                                                      molekula mely része kerülhet kapcsolatba az
                            é
                             gét
                 kodási valószínűségét                                                oldószerrel. A VDW sugarú gömbökkel alkotott
                            k
                             u-
                 ábrázoljuk a moleku-                                                 felület ugyanis nem fedi teljesen a valóságot,
                 la atommagjai                                                        mert nem tűnik ki belőle, hogy a közeli „gömbök”
                 körül egy ú.n.                                                       közé sem az oldószer, sem a még nagyobb rea-
                 izofelületen (az                                                     gens molekulák nem férnek be. Így az ilyen zse-
                 izofelület pél-                                                      bek, rések -  legalábbis a kémiai hozzáférés szem-
                 dául a meteo-                                                        pontjából - olyanok, mintha nem is léteznének.
                 rológiai térké-                                                      Főleg az össze-vissza kanyargó fehérjeláncok
                 pekről ismert                                                        között lehetnek ilyen „barlangszerű” üregek. A
                 izobárok, izo-                                                       valóságot jellemző molekulafelületet úgy kapjuk
                 termák térbeli                                                       meg, hogy egy, az oldószermolekula méretével
                 analógiája: az azo- -                                                megegyező próbagömböt minden irányban kör-
                 nos tulajdonságú,
                               ötő
                             ze
                 értékű helyeket összekötő
                            s
                              k
                               g
                 pontok összessége. A gömb
                            . A
                               ömb
                 például olyan izofelület, amelynek
                                                    Az oldószerelérési és
                 minden pontja egyenlő távolságra van a közép-
                                                    a Conolly-felület
                 ponttól.). Ha az elektronsűrűségre kis értéket
                                                    létrehozása.
                 adunk meg, a kapott izofelület hasonló lesz a
                                                    Egy tipikus fehérje
                 VDW felülethez. Minél nagyobb elektronsűrűségű
                                                    oldószerelérési felülete.
                 3. ÁBRA



















                                                                             KÉMIAI PANORÁMA   I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2009   49




                                                                                                                     9/18/09   1:57 PM
          48-51 molekulagrafika.indd   49                                                                            9/18/09   1:57 PM
          48-51 molekulagrafika.indd   49
   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53   54