Page 33 - No20

a reaKcióKinetiKa megalapítója

Száz éve hunyt el vernon-harcourt

Harcourt első kísérleteiben oxálsav és lógia miatt az utóbbi egyenletet a kémiai
kálium-permanganát reakcióját követte változás sebességének nevezték el, az α
savas közegben. Megfigyelte, hogy a válto- értéket pedig sebességi állandónak. A
zás sebessége arányos a képződött man- sebességi állandó tehát nem elméleti meg-
gán-szulfát mennyiségével, de a maximu- fontolás eredménye, hanem kísérleti
mot elérve újra csökken. Ezután Harcourt tapasztalat. A konstans a reaktáns időegy-
kevésbé komplikált reakciót választott: ség alatt átalakuló hányadát adja meg. form biztonságos aneszteziológiai adago-
hidrogén-peroxid jelenlétében vizsgálta Harcourt precíz módszerének hála, a lására szolgáló inhaláló készülék, amelyen
hidrogén-jodid jóddá alakulását. jód szabályos időközönként tűnik fel, így több mint tíz évig dolgozott [5].
bizonyítható, hogy a reakció sebessége Időközben a Kémiai Társaság titkára
Különböző koncentrációjú azonos körülmények között állandó, és (1865-1873), majd elnöke (1895), Oxford,
hidrogénperoxid oldatokat készített és az csak a reagáló anyagok mennyiségétől McGill és Durham tiszteletbeli doktora
elreagálás idejét úgy mérte, hogy a képző- függ. volt. Klasszikus irodalmi műveltsége pár-
dő jódot (amit a keményítőtartalmú oldat Az évek során összegyűlt tapasztalatok ját ritkította, és vérbeli gentleman-ként az
kék színnel jelzett) tioszulfát oldat csepeg- nyomán Harcourt meggyőződésévé vált, egyetemi sportéletben is aktívan részt
tetésével jodiddá alakította vissza. Ezzel a hogy a kémiai reakciók a mechanika tör- vett.
módszerrel a reakció alatt a jodid ion kon- vényei szerint működnek, és gyakran kri- 1912-ben, 47 évvel a kémiai kinetika
centrációját állandó értéken tartotta. A tikusan nyilvánult meg Bunsen „kémiai sebességi törvényeit megállapító úttörő
reakció végét az utolsó csepp tioszulfát indukciós” iskolájával szemben. Egész éle- munkájuk után Essonnal ismét együttmű-
adagolása jelezte, ami után a kék szín már tében kardoskodott a bomlás és a disszo- ködtek: a sebesség hőmérséklettől való
nem tért vissza. A mért reakcióidőket a ciáció megkülönböztetése ellen. függéséből közelítő értéket adtak az
hidrogénperoxid bemért koncentrációjá- Álláspontját azzal a hasonlattal indokolta, abszolút nulla fokra, vagyis arra a hőmér-
nak függvényében ábrázolta. Esson a hogy ha valaki vonatjegyet vesz, mindegy, sékletre, ahol a reakciók leállnak.
nagyszámú kezdeti koncentráció – reak- hogy az retúr vagy csak egy útra szól, attól Harcourt boldog élete 1919. augusztus
cióidő értékpárból a pillanatnyi koncent- még ugyanazt az utat fogja végigjárni. A 23-án ért véget. A jódóra reakciót [6],
ráció időtől való függésére következtetett. Christ Church-i évei alatt sokat tett a amelynek ma több változata is ismert, az
Közös dolgozatukban a következő megál- kémiai iskola fejlesztéséért, erőt nem ő és kollégája tiszteletére gyakran
lapításokat tették : kímélve feszegette a jelentős tudományos Harcourt-Esson reakcióként említik.
2
A koncentráció (y) az idő (t) függvényé- kérdéseket, türelmesen javította a legap- ménes András
ben a következő egyenlet szerint változik: róbb hibákat és szembeszállt akár a legna-
gyobb tekintélyekkel is. Megházasodott, Irodalomjegyzék
H. A. Bruce belügyminiszter lányát vette
feleségül, akivel Cowley Gange nevű ott- llegory: A. V. Harcourt and White king. J.
honukban éltek boldog házasságban. Két Chem. Education, 60, 177-180.
ahol a a hidrogénperoxid kezdeti (t = 0 fiúk és nyolc lányuk született (!). 2. Shorter, J. (1980): A. G. V.
Harcourt, J. Chem, Education, 57, 411-416.
–hoz tartozó) koncentrációja, és α értéke 1872-ben a londoni gázellátás egyenle- 3. Harcourt, A.V., Esson, W. (1866):
független az időtől. Az egyenlet idő szerin- tes minőségének biztosítására bizottságot Philosophical Transactions Roy. Soc. 156,
ti deriváltja: állítottak fel, aminek Harcourt is tagja 193, 157, 117.
volt. Azt a feladatot kapta, hogy a városi 4. Harcourt, A. V. (1899): The Ten-
gáz minőségét ellenőrízze, és találjon Candle Standard Lamp. In. Cole, T.:
Transactions, London, E & F. N. Spon Ltd.
megoldást a szennyezők korlátozására. pp. 106-111.
Módszert dolgozott ki a kéntelenítésre, 5. Buxton, D. W. (1914):
azután pentánlámpát tervezett, amelyet Anaesthetics: Their Uses and Administration
vagyis a koncentráció időbeli fogyása hosszú időn át standardként alkalmaztak (4. ed.) Philadelphia: Blakiston’s Son & Co.
csak az időben változó koncentráció pilla- világítások fényintenzitásának méréséhez 6. http://kemia.ttk.pte.hu/pages/
fizkem/oktatas/FK3-labor/jodora.pd
natnyi értékétől függ. A mechanikai ana- [4]. Másik nevezetes találmánya a kloro-

Kémiai panoráma 20. szám, 2018. évfolyam 2. szám 33