Page 31 - No20

Kémiai újdonságoK az élet és tudományból

Arisztotelész elképzelése nyomán úgy vél- „Mellettök egy magasabb állvány, „Mind e csodát kifejti bőven
ték, hogy a négy alapvető elem (föld, víz, Fából csinált rezes nagy bálvány, S mutatja tűzön, serpenyőben;
levegő, tűz) mennyiségi arányának megvál- Üvegtányérral, mint malomkő: Sok görbe szám s ABRAKADABRA
toztatásával és a négy alaptulajdonság S ha hozzá érsz, megüt a mennykő.” Firkáitól hemzseg a tábla.”
(hideg, meleg, száraz, nedves) kombinálá-
sával az anyagok átalakíthatók és a „kevés- A versrészlet a sztatikus elektromosságot Az alkimisták, különleges, gyakran nem
bé nemes” anyagokból a „nemesebb anya- fejlesztő dörzselektromos gép érzékletes egyértelmű jelekkel, jelrendszerrel ábrázol-
gok”, így az arany is előállítható. leírása. Az első ilyen gépet Otto von ták az elemeket, kémiai folyamatokat. Az
Guericke a technikát kedvelő magdeburgi alkímiai jelek később a kémiai egyenletek-
„Mi sors vár rád a csillagokban, polgármester készítette. Az ő szerkezeté- be is bekerültek, amelyeket elsőként
A csíziónál tudja jobban, ben még egy nagy kéngolyót forgattak, Torbern Bergman (1735-1784) svéd tudós
Bölcsek kövét régóta bírja, majd tökéletesítések után alakult ki az alkalmazott. Csak ezek után alakult ki a
Nap- és holdfogyatkozást megírja.” üvegkorongos, később két üvegkorongos kémia mai ábrázolásmódja.
berendezés. Az Élet és Tudomány cikkének a szerzője
Az alkimisták által kutatott „bölcsek úgy zárja gondolatait: Arany János Hatvani
köve” három dologra képes: bölccsé tesz, „Ha tigris a medvét lebírja, című költeményében egy tanóra keretében
segítségével a fémek arannyá változtatha- (Mikép Albertus Magnus irja, mutatja be a tudós professzort
tók és meghosszabbítja az életet. A mellé- Vagyis ha két érc egybeolvad) ördöngősként feltüntető legendákat. A vers
kelt szimbolikus rajz szerint a „bölcsek Hogy áll elő más oktalan vad?” utolsó sorai azonban utalnak arra, hogy
köve” hatására a „Párkák” hosszabbra fon- mindez csak játék, mese és a legendák
ják az élet fonalát. A versszak felveti a kémia egyik nagy helyett izgalmasabb a professzor igazi alak-
kérdését: hogy mely anyagok képesek rea- ja, aki mindent megtesz tanítványai okulá-
„Az asztalon pedig halommal gálni egymással. A kérdést az alkimisták sáért:
Egy gólyalábu cirkalommal szokásos módján, az anyagok szimbolikus „S mi a természet zára, nyitja?
Sötét, kormos edények állnak: megjelenítésével: a tigris és a medve párvi- Isten dicsőségül tanítja.”
Eszközi bűvös mágyiának. adalával szemlélteti. Arany János utal
Albertus Magnusra, Aquinói Szent Tamás
Ott serpenyő, ott szerteszélyel tanítómesterére, aki először írta le az „affi-
Kisebb-nagyobb szelence, tégely, nitás” fogalmát. A „két érc egybeolvad”
Üvegcső, lombik és retorta… kifejezés jelentheti két ősi „princípium”
Tán a – majd megmondám ki hordta!” (higany és kén) egyesülését, amelyekből
egyes alkimista nézetek szerint a fémek
A tanári asztal valójában egy kémiai/ keletkeznek. A kifejezésnek más jelentése
alkimista laboratórium, annak eszközei- is lehet: a középkorban is gyakran hasz-
vel. Az alkimisták kísérleteiket ősi labo- nált, az aranyhoz hasonló sárgaréz
ratóriumokban végezték, elkészítették (aurichalcum) előállítása. Ennek legjobb
számtalan mai eszköz (lombik, hűtő, leírása Albertus Magnustól származik. A
desztilláló stb.) elődjét, előállították az sárgaréz egy réz-cink ötvözet, 20-40%
ásványi savakat, de elképzeléseiket nem cinktartalommal. Albertus korában a fém
tudták megvalósítani. Ma már tudjuk, cinket még nem tudták előállítani, helyette
hogy a különböző elemek atommagjai egy „kadmeia” elnevezésű cinkérccel (cink-
tényleg ugyanazokból az összetevőkből: karbonát tartalmú ásvány) végezték a réz
protonokból és neutronokból állnak, eze- ötvözését.
ket lehet kombinálni. Így például radio- Albertus Magnus volt az első jelentős
aktív arany is előállítható atomreakto- skolasztikus tudós, teológus, filozófus. Arra
rokban – igen drágán. A „gólyalábú cir- törekedett, hogy Arisztotelész filozófiáját
kalom” (körző) rajza pedig gyakran sze- átültesse a kereszténységbe. Tanár volt a
repel a szabadkőmíves jelképeken. A párizsi egyetemen, Regensburgban püspök,
középkor alkimistái után még a XVII. és tanított Kölnben is, bejárta Itáliát. Könyvet
XVIII századi szabadkőmíves páholyok írt a növényekről, az állatokról és az ásvá-
tagjai közül is sokan kísérleteztek az nyokról. Dörzselektromos gép (Forrás: Élet és
aranycsinálással. Tudomány hetilap)

Kémiai panoráma 20. szám, 2018. évfolyam 2. szám 31