Page 25 - No29

NEGYVEN ÉVE HUNYT EL

George Gaylord Simpson

jelenségek sokat mondanak a
genetikusoknak az evolúció folyamatának
valódi természetéről”.
A KEZDETEK
George Gaylord Simpson háromgyerekes
család legfiatalabbjaként született az
illinoisi Chicagóban 1902. június 16-án.
Apja, Joseph Alexander Simpson ügyvéd,
aki bányászati és telekspekulációi miatt
hamarosan átköltöztette családját a
coloradói Denverbe. Anyját, Helen Julia
Kinneyt a nagyszülei nevelték, akik
Hawaiin voltak misszionáriusok. A
Simpson család szigorú presbiteriánus
elvek szerint élt, és ámbár 1830-as években kövületeket
George tizenéves korában fedezett fel, megkörnyékezte
elveszítette vallásos hitét, a múzeum egyik gazdag
mindvégig szoros kapcsolat támogatóját. Olyan sok időt
George Gaylord Simpson, fűzte szüleihez. Kitűnő tanuló kellett vele iszogatással
a gerincesekkel foglalkozó volt, több osztályt is átugrott, töltenie, hogy később azt
paleontológus expedíciót vezetett és alig volt tizenhat éves, mondta: „Csak azt
Patagóniába, végigutazott amikor leérettségizett. 1918- sajnálom, hogy egyetlen
májat tudok feláldozni a
ban beiratkozott a Colorado
az Amazonason, felfedezte a Egyetemre, de egy idő után múzeum érdekében.” Első,
hetven centis Eohippust, és a pénzügyi nehézségek miatt 1930-31-es expedíciójáról
Szahara alatti Afrikában kiásta abba kellett hagynia szóló beszámolójának
emberőseink csontvázát. Szerte tanulmányait, később átment a Csodák társaságában volt a
a világban tanulmányozta a Yale-re, hogy érdeklődését címe, ami nagy hírnevet
kövületeket, valamint a Déli- követve őslénytant és földtant tanuljon. hozott neki. 1933-ban megint visszatért
1923-ban doktorált, majd posztgraduális
Patagóniába. Ezek az utak hozzájárultak,
sark pingvinjeit; tőle származik munkaként a londoni British Museum hogy vezető paleontológusok közé
a következő mondás: „A természetrajzi gyűjteményében dolgozott. kerüljön. Arról is meggyőzték, amint
pingvinekre rá lehet szokni.” Figyelme már ebben a korai időszakban a később írta, hogy a dél-amerikai
De ami ennél is fontosabb, a gerincesek, elsősorban az emlősök emlősöknek „az általános evolúciós
terepmunka közben a szerves kövületeire összpontosult. Azonban, mint tanulmányok szempontjából különleges
biológia filozófusává vált. élete vége felé megjegyezte, főképpen az a értékük van”.
vágy ösztönözte, „hogy ismerjem és Noha nem egyedül ő ismerte fel az
megértsem a világot, amelyben élek”. evolúciós elmélet új szintézisének
Egyike azoknak, akik felépítették azt, szükségességét – ezt először Theodosius
amit ma a fejlődés „modern szintézisének” EVOLÚCIÓS Dobzhansky javasolta 1937-ben –, ő lett a
nevezünk, és ami egyesíti az őslénytant és ÚJ SZINTÉZIS gondolat legfőbb támogatója az amerikai
a genetikát. A mennyiségi módszereket Simpson 1927-ben hosszú ideig tartó paleontológusok közül. Darwin evolúciós
bevezetve Simpson szigorú pontosságot kapcsolatba került a New York-i Amerikai elmélete jóval azelőtt született, mielőtt
honosított meg a kövületek vizsgálatában. Természettudományi Múzeummal, tudták volna, hogy a gének az öröklődés
Munkája, ahogy Niles Eldredge írja, „az kinevezték segédkurátornak a gerinces egységei. A huszadik század elejének
őslénytant visszahozta az evolúciós kövületek gyűjteményéhez. Hogy pénz paleontológusai a megkövült
biológia fősodrába – mindvégig szerezzen két, Patagóniába tartó maradványokat tanulmányozva
ragaszkodott hozzá, hogy az őslénytani expedícióhoz, ahol Charles Darwin az kialakították különböző fajták

KÉMIAI PANORÁMA 29. SZÁM, 2024. ÉVFOLYAM 25