Page 39 - No30
P. 39

NMR SPEKTROSZKÓPIA













































          5. ábra Az írásunkban példaként bemutatott humán epesav-kötő fehérje (hI-BABP) kölcsönhatása glikokólsavval
          (GCA) és glikokenodeoxykólsavval (GCDA) a két legnagyobb koncentrációban előforduló epesavval az emberi
                                            15
          szervezetben. (A) A hI-BABP fehérje  H- N korrelációs ujjlenyomat spektruma az apo (üres, fekete) és a holo
                                         1
          (ligandummal komplexált, narancs) formában. Az amid NH kémiai eltolódás ligandumkötés hatására bekövetkező
          változása az apo hI-BABP fehérje szalagdiagramjára vetítve. A fehérből narancsba tartó színskála növekvő kémiai
          eltolódás változásnak felel meg. (B) Fehérje-ligandum távolságkényszerek meghatározása specifikusan izotópjelzett
          ligandumokkal. A GCA és GCDA molekulákban elhelyezett  C/ N izotópokat színes korongok jelzik. Az alsó ábrán
                                                            13
                                                               15
             13
          egy  C-szűrt kétdimenziós NOESY spektrum látható, amely a pirosan jelzett  C-izotóppal kötésben levő GCA/GCDA
                                                                            13
          1 H atomokat korrelálja a fehérjemolekula térközelségben (< 6 Å) levő  H atomjaival. Jobbra a hI-BABP fehérje apo
                                                                      1
          (fehér) és GCA:GCDA ekvimoláris elegyével komplexált formájának (sárga) egymásra vetített szalagdiagramja látható.
          A ligandumkötés hatására bekövetkező fő szerkezeti változásokat kiemeltük. A termodinamikailag legstabilabb
          állapotban a GCDA epesav az 1-es (balra), a GCA epesav a 2-es (jobbra) kötőhelyet foglalja el. (C) Az epesav
          molekulákat stabilizáló hidrofób kölcsönhatások a hI-BABP:GCA:GCDA komplex kötőüregében. Az epesavak szürkén,
          a fehérje-oldalláncok zölden jelölve.
          felszakadásával járó intermolekuláris cserefolyamatok is   anyagcsere-rendellenesség és betegség forrása. Hogy
          tanulmányozhatók. A hőmérséklet függvényében mért kinetikai   működésükről molekuláris szintű információt nyerjenek a
          paraméterek ismeretében pedig az átalakulás termodinamikai   kutatók, szükség volt a nagy felbontású háromdimenziós
          paraméterei is meghatározhatók.                     szerkezetre. Mivel ezek a fehérjék szeretnek aggregálódni, sokáig
                                                              nem sikerült őket kristályosítani, és éppen az NMR spektroszkópia
          SZERKEZET, DINAMIKA, ÉS FUNKCIÓ                     volt az, ami az oldatfázisú szerkezet meghatározásával segíteni
          Miután megismerkedtünk az alapjelenséggel és az NMR   tudott. Ebből a fehérje-családból látunk egy példát a 5b. ábrán,
          spektroszkópiában használatos fogalmakkal, lássunk egy konkrét   egymásra vetítve (szuperponálva) a humán epesav-kötő fehérje
          példát! Az intracelluláris lipid-kötő fehérjék olyan szállítófehérjék,   (hI-BABP) üres és a ligandummal kötött formáját. A ligandumok
          amelyek a zsírsavakat, epesavakat a megfelelő időben a megfelelő   helyzetét a kötőüregben speciális izotópjelzési technikával sikerült
          helyre szállítják a sejtekben. Hibás működésük számos   meghatározni: bizonyos pozíciókban NMR-aktív C és  N
                                                                                                    13
                                                                                                       15
                                                                      KÉMIAI PANORÁMA  30. SZÁM, 2025. ÉVFOLYAM   39
   34   35   36   37   38   39   40   41   42