Cukor molekulák a Bennu aszteroidán

Korábban beszámoltunk arról, hogy a
kutatók számos nitrogéntartalmú vegyületet és a Földi élet által a fehérjékhez
használt több mint 20 aminosavat, valamint DNS-t és RNS-t felépítő öt
nukleobázist, továbbá foszfátokat is kimutattak a Bennu aszteroida
talajmintáiban. (Kémiai Panoráma No30., (2025)
2025 végén japán és amerikai kutatók
csoportja az Osiris-Rex űrszonda által a Bennu aszteroidáról gyűjtött 0.6 gramm
anyagmintában gázkromatográfiás-tömegspektrometriával (GCMS) hat különböző cukormolekulát és egy
titokzatos "űrgumit", egy korábban soha nem látott nitrogénben
és oxigénben gazdag polimert, is kimutatott.
A hat cukormolekula közé tartozik a
genetikai információt hordozó RNS egyik összetevője a ribóz és az élet
energiaforrása a glükóz is. Nem találtak azonban a mintákban dezoxiribózt. A
dezoxiribóz (DNS-cukor) hiánya megerősíti azt az elképzelést, hogy a korai élet
talán kizárólag RNS-re támaszkodhatott.

Érdekes
megjegyezni, hogy korábban a JAXA Hayabusa2 űrszonda által gyűjtött Ryugu
aszteroidáról származó mintákban is találtak biológiailag releváns szerves
molekulákat, mint például aminosavakat, niacint (B3 vitamin)
karboxilsavakat, aromatikus szénhidrogéneket, makromolekuláris szerves
anyagokat és uracil nukleobázist is. A jelenlegi ismeretek szerint azonban a
Bennu kémiailag gazdagabbnak tűnik a prebiotikus molekulákban, mint a Ryugu.
A kutatók szerint bár egyre biztosabb, hogy az élet összetevői az
űrből származnak, de folytatni kell a vizsgálatokat, mivel nem világos, hogy az
élet az űrből érkező összetevőiből jött létre, vagy maguk az összetevők is a
Földön keletkeztek kémiai reakciók következtében.
Furukawa Y., et al.,Nature Geosci.(2025) https://doi.org/10.1038/s41561-025-01838-6 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az új Na-ion akkumulátor kétszer
annyi energiát
tárol,mint a korábbiak
A
fém-ion akkumulátorok esetében a kation az anódról a katódra vándorol
az elektrolitban kisütéskor, illetve a katódról az anódra a töltés
közben, feltételezve, hogy az elektródák anyagai képesek befogadni az
Mn+ kationt. Az elektrolit közvetlenül nem vesz részt a
redoxireakciókban.  A Surrey Egyetem (Anglia) kutatói a nátrium-ion akkumulátorok katódjaként használt réteges nátrium-vanádium-oxid NaV3O8 gazdaanyagot
lecserélték az oxid hidratált változatára a szintén réteges
nátrium-vanadát-hidrátra NaV3O8·xH2O. A kutatók a hidratált formát
tesztelték katódanyagként. Kísérleteik azt mutatták, hogy a víztartalom
jelentősen javítja az elektrokémiai teljesítményt. A
nátriumvanadáthidrat (NaV3O8·xH2O)
szélesebb rétegköztes távolságot mutat, ami nagyobb nátrium
interkalációt tesz lehetővé, ami nagyobb specifikus kapacitást
eredményez a nátrium-ion akkumulátorokban.
A
hidratált nátrium-vanadát közel kétszer akkora töltés tárolására volt
képes, mint a hagyományos nátrium-ion katódanyagok. Emellett gyorsabb
töltési sebességet és több mint négyszáz cikluson keresztül stabil
működést mutatott. Ez a teljesítményszint a jelenleg publikált
nátriumion-katódok élmezőnyébe sorolja az anyagot. A vizsgálatok
alapján a vízmolekulák szerkezeti stabilizáló szerepet játszhatnak,
elősegítve a nátriumionok hatékony be- és kilépését a
kristályszerkezetbe. Ez a változtatás segíthet abban, hogy a
nátrium-ion akkumulátorok versenyezzenek a lítium-ion akkumulátorokkal
Daniel Commandeur et al., J. Mater. Chem. A, 2025,13, 34493-34506DOI: 10.1039/d5ta05128bA
fém-ion akkumulátorokról és a Bennu aszteroida cukor molekuláiról is
részletes írásokat találnak Olvasóink a magazin 31. számában.
|