Page 5 - No31
P. 5

NOBEL-DÍJ 2025
          Műszeres kémiai vizsgálatok

                 Kémiai elismerés




          A 2025-ös kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia
          három kutatónak megosztva– a japán Kitagava Susumunak, az
          ausztrál Richard Robsonak és az amerikai Omar M. Yaghinak ítélte
          oda a fémorganikus vázszerkezetek (metal-organic frameworks,
          MOF) kifejlesztéséért.
          A fémorganikus vázszerkezetek egy porózus                            Elsőként bizonyította be, hogy ezek a vázak
          anyagosztályt képviselnek, amely                                     képesek gázokat (metánt, nitrogént,
          fémionokból vagy többmagvú                                           oxigént) befogadni és tárolni, miközben
          fémkomplexekből és szerves ligandumokból                             szerkezetük stabil marad. Felismerte azt is,
          épülnek fel                                                          hogy a a fémorganikus vázak rugalmassá is
          A MOF-ok nagy porozitást, nagy fajlagos                              tehetők. Képesek alakváltoztatásra,
          felületet és magas hőstabilitást mutatnak a                          különböző anyagokkal történő megtöltésük
          koordinációs kötések jelenléte miatt. A                              során.
          pórusok anionokat és kationokat is                                   OMAR M. YAGHI: Módszert dolgozott ki
          tárolhatnak, de semleges molekulákat                                 a MOF anyagok előre megtervezett
          például gázokat vagy oldószermolekulákat                             tulajdonságokkal történő előállítására.
          is befogadhatnak. Hasonlóan a szilícium-                             Megalkotta az első rendkívül stabil MOF-
          dioxidból felépülő, szintén porózus                                  okat. Az 1999-ben előállított egy nagyon
          zeolitokhoz, melyek szintén képesek                                  stabil, nagy fajlagos felületű köbös
          abszorbeálni gázokat.  Az egydimenziós, a                            kristályos anyagot a MOF-5-t.
          kétdimenziós, és a háromdimenziós   alakban kapcsolódnak egymáshoz. A szén
          vázszerkezetek a koordinációs polimerek   helyett rézionokat és egy négykarú tetra(4-
          alosztályainak tekinthetőek. A pórusok   cianofenil)metán molekulát használt,
          méretétől függően a MOF-okat      amelyek mindegyikének végén egy nitril
          nanoporózus, mezopórózus és       található. A vegyület csúcsaihoz könnyen
          makroporózus csoportokba sorolják. Az   kapcsolódnak rézionok és rendezett, üreges
          utóbbi kettő általában amorf.     nagyon tágas kristályt alkotnak. Bár az első
          A kutatók nem egy új molekulát fedeztek   vázai még instabilak voltak, megnyitotta az
          fel, hanem egy teljesen új módszert adtak a   utat az új anyagtudomány előtt.
          vegyészek kezébe, amellyel tetszőlegesen   KITAGAVA SZUSUMU: 1997-ben   A MOF-OK GYAKORLATI
          tervezhetnek anyagokat a környezetvédelem   kobalt, nikkel- vagy cinkionokat, valamint   ALKALMAZÁSAI
          és az energiaipar számára. A MOF-ok olyan   egy 4,4′-bipiridil       Szén-dioxid megkötés: Képesek
          új típusú kristályos anyagok, amelyeket   molekulát                  szelektíven „kiszűrni” a CO₂-t a gyárak
          „molekuláris szivacsoknak” is nevezhetünk.   használva               füstjéből vagy akár közvetlenül a levegőből,
          Rendkívüli tulajdonságuk a hatalmas belső   kutatócsoportja          segítve a klímaváltozás elleni harcot.
          felületük és porozitásuk. Egyetlen gramm   háromdimenziós            Vízkinyerés a sivatagban: Léteznek
          ilyen por belső felülete akár egy futballpálya   fémorganikus        olyan MOF-ok, amelyek éjszaka megkötik a
          méretét is elérheti.              vázszerkezeteket                   levegő páratartalmát, majd nappal, a
                                            (M-BPy) hozott                     napfény hatására tiszta ivóvízként engedik
          A DÍJAZOTTAK                      létre, amelyeket                   ki magukból.
          HOZZÁJÁRULÁSA                     nyílt csatornák                    Hidrogéntárolás: Kulcsszerepet
          A három tudós egymást kiegészítve fektette   metszenek.              játszhatnak a zöld autózásban, mivel
          le a technológia alapjait:                                           biztonságosan és nagy sűrűségben képesek
          RICHARD ROBSON: Ő volt az úttörő,                                    tárolni a hidrogén üzemanyagot.
          aki elsőként ismerte fel, hogy fémionok és                           Gyógyszeradagolás: Segíthetnek a
          szerves molekulák összekapcsolásával                                 hatóanyagok lassú, célzott felszabadításában
          rácsos, üreges szerkezeteket lehet építeni.                          a szervezetben.
          Richard Robsont a gyémánt szerkezete                                   Kivonat a Nobel-bizottság anyagából
          ihlette, amelyben a szénatomok piramis                                  nobelprize.org/ Popular information

                                                                        KÉMIAI PANORÁMA  31. SZÁM, 2026. ÉVFOLYAM   5
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10