Aminosavak a Benuu aszteroidán - A kutatók beszámoltak a 2020-ban a Bennu fóldközeli azteroida felszínéről
vett és 2023 szeptemberében egy kapszulában a Földre visszajuttatott
anyagminta, ásványtani és kémiai vizsgfálatainak első
eredményeiről. A
munkában számos, kistömegű minták precíziós analízisére alkalmas,
korszerűen műszerezett amerikai, angol, francia japán és német
laboratórium nagyszámú kutatójából álló konzorcium vesz részt.
(Mindegyik laboratórium néhány 10mg mintát kapott a 120g földre
juttatott Bennu mintából).
- A mintatartó felnyitása óta eltelt időben végzett vizsgálataik
eredményeit a Meteoritics&Planetary Science folyóirat ez év június
26-án megjelent közleményben és a Meteoritical Society ez év július 28.
és augusztus 2. közt Brüsszelben tartott 86. éves konferenciáján,
előadáson ismertették.
 - A
minta kénben foszforban, vasban gazdag ásványokat, valamint világos
és sötét porszemű agyagásványainak kristályai kristályvizet
tartalmaznak.
- Ásványi
összetétele hasonlít a primitív, vizes módosulatú széntartalmú
meteoritokéhoz, amelyek csökkenő mennyiségű sorrendje a következő:
filloszilikátok (szerpentin és szmektit); Fe-, Ni-szulfidok, a pirrotit
és a pentlandit; magnetit; karbonátok, például kalcit, dolomit; olivin;
alacsony Ca-tartalmú piroxén; és Mg-, Na- és Ca-foszfátok. A legváratlanabb eredmény a vízoldható foszfátok jelenléte. Ezen vegyületek a bolygónk összes ismert életjelenségének biokémiai összetevői. A foszfátok jelenléte és állapota a Bennun, más vegyületekkel együtt, az aszteroida vízes múltjára utal.
 - A
Bennu minta kémiai analízise magas széntartalmú, szervemolekulákat,
aminosavakat, aminokat, szénhidrogéneket és vizet mutatott ki.
Összesen
28 egyedi aminosavat és 16 amint azonosítottak a Bennu agyagminta vizes
kivonatában. A fehérjeépítő (proteinogén) 20 standard aminosavból
13-at, (valamint az összes C3-C5 aminosav izomert is. A mintában a
legnagyobb mennyiségben a glicin van jelen.
A
minta tartalmaz
nem-fehérjeépítő ritka földi aminosavakat is, az izovalint és az
α-aminoizovajsavat. Az összes királis, nem fehérjeépítő aminosav (~70
nmol/ g) racém keverékként volt jelen (d/l ~ 1) a mintákban. A
C2-C6 aminosavak teljes mennyisége Bennu-ban (~70 nmol/g) ~3,5x kisebb
volt, mint Murchison meteorit és ~4,5x nagyobb, mint a hasonló
technikával mért Ryugu aszteroid mintában.A mintákat rendkívül magas
ammónia koncentráció jellemezte (~13 600 nmol/g ), jelentős volt a
metil-amin és etil-amin koncentráció is(~1035 nmol /g).
Az
eredmények alátamasztják azt az elképzelést, amely szerint a Bennuhoz
hasonló aszteroidák hozzájárulhattak a szerves anyagok korai Földre
szállításához, és potenciálisan szerepet játszhattak az élet
kialakulásában. A magazin 29. száma részletesen ismerteti a vizsgálatok eredményeit.
- Nature Astronomy január 29, 2025
- A
kutatók a Nature Astronomy folyóírat 2025 januári számában
részletes tanulmányt tettek közzé az aszteroida minták szervesanyag
összettételének legfrissebb adatairól. A mintákban a DNS-ben és RNS-ben előforduló mind az öt nukleobázis, a citozin, guanin. adenin, timin uracil jelenlétét is kimutatták.
- Korábban
több földönkívüli anyagról is kimutatták, hogy aminosavakat, nukleotidokat
és cukrokat tartalmaznak. A japán Hayabusa2 misszió által a Ryugu
- aszteroidáról gyűjtött mintákban több mint tízféle aminosavat, uracil nukleotidot, az RNS egyik építőelemét, niacint (B-vitamint), és számos nitrogén tartalmú molekulát mutattak ki.
- A Stardust űrszonda a Wild 2 üstökös kómájában gyűjtött aerogélben, és a Rosetta űrszonda Philae robotja a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön glicint talált metilamin és etilamin prekurzor molekulákkal együtt.
- 1969-ben Ausztráliában Földre hullott és széles körben tanulmányozott, nagy tömegű Murchinson meteorit, számos szerves vegyületet mellett aminosavakat és a nukleobázisokat is tartalmaz.
- A szénben gazdag NWA 801 meteorit (2001 Marokkó) ribózt és más biológiailag esszenciális cukrokat tartalmaz.
2024 a legmelegebb év volt 1850 óta
A
kaliforniai székhelyű Berkeley Earth nonprofit kutatószervezet arra a
következtetésre jutott, hogy 2024 volt a legmelegebb év a Földön 1850
óta, egyértelmű és végleges különbséggel meghaladva a korábbi, 2023-ban
felállított rekordot. (berkeleyearth.org). Az éves globális átlaghőmérséklet több mint 1,6 C fokkal meghaladta az1850-1900 közötti átlagot.Az elmúlt tíz év volt a tíz legmelegebb év, amelyet a műszeres feljegyzésekben megfigyeltek. A
szárazföldi területek általában kétszer akkora felmelegedést mutatnak,
mint az óceánok. Az 1850-1900 közti átlaghoz képest a szárazföldi átlag
2024-ben 2,28 C fokkal, az óceániok hőmérséklete pedig a tengeri jeges
régiók nélkül 1.15 C fokkal nött meg.
|
