Hírek   
Aminosavakat és nukleobázisokat mutattak ki a Bennu aszteroida mintáiban.
Bennu
A NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársai, Daniel Glavin és Jason Dworkin által vezetett nemzetközi kutatócsoport, ammóniában és nitrogénben gazdag oldható szerves anyagok kimutatásáról számolt be a Bennu-aszteroida mintákban. A Nature Astronomy folyóiratban közzétett eredmények betekintést nyújtanak az aszteroidák kémiájába és a földi élet eredetében betöltött lehetséges szerepükbe.

A szerzők kimutatták, hogy a Bennu minták illékonyak, gazdagabbak, szénben, nitrogénben és ammóniában, mint a Ryugu aszteroida és a legtöbb meteorit mintái. A számos aminosav
(köztük 14 a földi biológiában használt 20-ból), aminok, formaldehid, karbonsavak, hangyasav, ecetsav, policiklusos aromás szénhidrogének mellett, a DNS-ben és RNS-ben előforduló mind az öt nukleobázist a citozint, guanint, adenint, timin és uracilt is detektálták.

Nukleobazistable

heterocyc
Minden királis nem-fehérje aminosav racém vagy közel az volt, ami azt jelenti, hogy a földi élet balkezes kiralitása nem feltétlenül a becsapódások által szállított prebiotikus molekulák torzításának köszönhető. Ez a felfedezés arra utal, hogy az élet építőkövei gyakoribbak lehetnek az univerzumban, mint azt korábban gondolták.
Az aminosavak és más oldható szerves anyagok relatív mennyisége arra utal, hogy alacsony hőmérsékletű reakciók révén képződnek és módosulnak, esetleg NH3-ban gazdag folyadékokban. A Bennu szülőaszteroidája  a külső Naprendszerben keletkezhetett, ahol az ammóniajég stabil volt. A 15N izotóp dúsulása azt jelzi, hogy az ammónia és más N-tartalmú oldható molekulák hideg molekulafelhőben vagy a külső protoplanetáris korongban képződnek.
D.P.Dworkin et al., Nat.Astron. 9 199 (2125)
http://doi.org/10.1038/s41550-02472-9

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
          2024 a legmelegebb év volt 1850 óta
 A kaliforniai székhelyű Berkeley Earth nonprofit kutatószervezet arra a következtetésre jutott, hogy 2024 volt a legmelegebb év a Földön 1850 óta, egyértelmű és végleges különbséggel meghaladva a korábbi, 2023-ban felállított rekordot. (berkeleyearth.org). Az éves globális átlaghőmérséklet több mint 1,6 C fokkal meghaladta az1850-1900 közötti átlagot.
Az elmúlt tíz év volt a tíz legmelegebb év, amelyet a műszeres feljegyzésekben megfigyeltek. A szárazföldi területek általában kétszer akkora felmelegedést mutatnak, mint az óceánok. Az 1850-1900 közti átlaghoz képest a szárazföldi átlag 2024-ben 2,28 C fokkal, az óceániok hőmérséklete pedig a tengeri jeges régiók nélkül 1.15 C fokkal nött meg.
2024 év júliusa Magyarországon is a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott 1901 óta. A 2024. július középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései
alapján országos átlagban 24,53 Celsius fok volt, ami 3,0 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta. A tartós forróság
mellett nagyon száraz is volt hónap, ami országos átlagban a 7. legszárazabb a XX.
 század eleje óta. (HungaroMet)

2025 júniusa volt a harmadik legmelegebb június volt a Földön., A havi globális átlag 1.31+-0.1 Celsius volt  az 1850-1900-as átlag felett. Ezzel 2025 júniusa 2023 júniusa és 2024 júniusa alatt van, de megelőzi a 2023 előtti öszes többi júniust.
Berkeley1

2025. július 26-án az Alföld délkeleti részén 40,0 foknál is magasabbra emelkedett a hőmérséklet. Egy 104 éves, országos napi maximum hőmérséklet rekord dőlt meg, 0,9 fokkal. Az új legmagasabb napi maximum hőmérsékleti országos rekord 41,3 fok, melyet Sarkad Malomfok állomásunkon mértek. A korábbi rekord 40,4 fok volt, melyet Szerep állomásukon regisztráltak, 1921-ben. (Hungaromet)

FŐOLDAL