Page 10 - No20
P. 10

A TERMÉSZET ÉRDEKES MOLEKULÁI






                ízes molekulák








          Az íz az emberek és az állatok öt klasszikus érzékének egyike. Az érzékek – a látás, hallás, tapintás,
          szaglás és az ízlés – rendeltetése a közvetlen környezet természetének felismerése és ehhez történő
              alkalmazkodás elősegítése. Míg a látást, hallást és tapintást fizikai jelenségek (fényhullámok,
           nyomáshullámok és fizikai nyomás) teszik lehetővé, az íz és a szag alapvetően kémiai érzékelések.


                z élőlények szaglás és az ízérzé-
                kelés során kemoreceptorok
          Asegítségével szereznek informá-
          ciót környezetük vegyi összetételéről. A
          különbség a kettő között az, hogy a szag-
          lás főként a távoli ingerek érzékelése, az
          ízlelés kemoreceptorai pedig közvetlen
          kapcsolatot teremtenek az inger forrásá-
          val. Az ingerek hatására minden esetben
          idegi impulzusok keletkeznek az érzék-
          szervi válaszrendszerekben. Ezek az
          idegi impulzusok váltják ki az agyban az
          íz érzetét. Az impulzusok energiája az
          érzékszervi válaszrendszerek erősítő
          mechanizmusa miatt minden esetben
          nagyságrendekkel nagyobb, mint a
          kiváltó inger energiája. Az ingerekre
          adott válasz gyors, például az íz 50 milli-  lésben, mivel a rágás során jobban fel-  ek (polipok, tintahalak) karjain, a szívó-
          szekundumon belül észlelhető.     tárják a táplálék kémiai összetételét. A   korongokon, számtalan kemoreceptor
           Az emberek esetében az ízek nagyon   kétéltűek, hüllők, és a madarak nem   ül. A rovarok többségének a csápján,
          gyakran erős érzelmekkel társulnak,   rágják meg a táplálékot.       szájszervein és ajaktapogatóin helyez-
          intenzív örömöt és kellemetlenséget is                               kednek el az íz érzékelő kemorecepto-
          okozhatnak. Az ízek kapcsolata az   Az íz érzékelése                 rok, amelyek lepkéknél a lábon, illetve a
          érzelmekkel, az evolúció során alakult                               tojócsövön is előfordulnak.
          ki. Az íz érzete a túléléshez és a táplálé-  Minden állat rendelkezik valamilyen   A harcsa szájszegletének közelében 2
          kok felismeréséhez nyújtott segítséget.   kémiai érzékelő rendszerrel, még az egy-  hosszú, az alatt alul 4 rövidebb bajusz-
          A keserű vagy savanyú ízek a mérgező,   sejtű amőbák is, amelyek képesek speci-  szálat találunk, amelyeken szintén ízlelő
          ehetetlen növények, vagy a rothadó   ális vegyületek érzékelésére és el is moz-
          fehérjében gazdag táplálékok indikáto-  dulnak irányukba. Az ízlelő receptorok
          rai. Az édes és a sós ízek legtöbbször a   elhelyezkedése az állatok esetében igen
          tápanyagokban gazdag élelem jelei. Az   változatos lehet. Bár a legtöbb esetben a
          evolúció során az állatvilágban az íz fel-  száj körül csoportosulnak, számos eset-  Az ízek kapcsolata
          ismerésének jóval nagyobb szerep   ben elszórtan az egész test felületén   az érzelmekkel,
          jutott, mint az emberek esetében. Az íz-  megtalálhatóak. A csigák esetében pél-  az evolúció során
          érzékenység mértéke eltérhet az egye-  dául a fej tapogatói különösen sok
          dek között és a fajok között még   kemoreceptort hordoznak, de a test   alakult ki.
          nagyobb különbségek is felléphetnek.   egyéb részein is megtalálhatóak. A
          Az emlősök különösen kitűnnek az ízle-  puhatestűek egyik osztálya, a lábasfejű-

          10  20. SZÁM, 2018. ÉvfOLyAM 2. SZÁM  KÉMIAI pAnORÁMA
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15